Most szól:
Vezeti:
×
2015.06.25 Csütörtök . 10:23

AMY - Az Amy Winehouse sztori 1.: Rendezői Jegyzetek

Július 9-től már látható lesz Magyarországon is az Amy Winehouse Sztori. Az énekesnő életéről szóló megrázó dokumentumfilm már műfajában a második az ebben a periódusban a másfél hónapaja megjelent Kurt Cobain: Montage of Heck után. Asif Kapadia rendezői jegyzeteibe itt nyerhettek bepillantást!

Amikor 2010-ben, az elismert Forma 1-es pilóta, Ayrton Senna történetét feldolgozó Senna című dokumentumfilm elkészítésére összefogott Asif Kapadia (rendező), James Gay-Rees (producer) és Chris King (vágó), végeredményként jó néhány díjat zsebelhettek be.

Két évvel a Senna bemutatását követően David Joseph, a Universal Music UK elnök- vezérigazgatója azzal a kérdéssel környékezte meg Gay-Rees-t, érdekelné-e csapatát egy másik sztori megfilmesítése, egy olyan modernkori ikoné, akinek élete tragikus körülmények között ért véget. “Körülbelül egy tizedmásodpercig haboztam csak, aztán azonnal rávágtam: Igen, hát hogyne érdekelne! Benne vagyunk a dologban!” - emlékszik vissza Gay-Rees. A producer egészen addig nem is gondolt Amy Winehouse történetének feldolgozására. “Azt azonban ösztönösen éreztem, hogy érdekes dolgok állnak a sztori hátterében” - mondja. Azonnal felhívtam Asifot, és bár a Senna elkészültét követően ténylegesen nem kerestük egymást közös munka céljából, mégis, mikor rákérdeztem az új tervre, azonnal igent mondott.”

Winehouse-hoz hasonlóan Asif Kapadia is észak-Londonban nőtt fel, és bár filmjeinek többségét külföldön készítette, régi vágya volt, hogy tehetségét szülőföldjén is kamatoztassa. Legutóbbi filmje az Odüsszeia - a négy Londonról szóló munkáinak egyike - a 2012-es Olimpiára készült. “Amikor James felhívott, a Turnpike Lane-en laktam” - emlékszik vissza. “Épp akkor forgattam filmet a londoni Olimpiára, és ez elgondolkodtatott magáról a városról is. Igazi londoninak tartom magamat, ezen belül is főleg észak-londoninak. James kikérte a véleményem, és bár nem voltam eszement Amy Winehouse rajongó, szerettem, megvoltak a lemezei és tudtam, hogy az élet vele sosem lehetett unalmas.” “Valami történt Amy Winehouse-szal” - folytatja, -”és én tudni szeretném, hogyan is mehetett végbe mindez közvetlenül a szemünk előtt. Hogy halhatott meg valaki manapság így, ráadásul ilyen fiatalon? És még csak sokként sem ért a halálhíre: majdhogynem tudtam, hogy egyszer be fog következni. Világosan látszott, milyen meredek lejtőn száguld, egyre csak lefelé.”

Kapadia rögtön érezte, hogy Amy története részletekbe menő felfedezésre vár. “Számomra ő olyan volt, mint a lány a szomszédból. A világ azonos részén nőttünk fel. Ismerősöm, barátom, akár osztály- vagy iskolatársam is lehetett volna. Úgy gondoltam, utána kell járnunk a történetének.”

Ezt követően Gay-Rees megkörnyékezte a vágót, Chris Kinget is, aki azonnal felbuzdult a sztoriban rejlő lehetőségen. “Azt hiszem, nagy vonalakban mindannyian ismertük a történetet. Amy színre lépett, hatalmas sikert aratott, majd meghalt, de a kezdeti szakaszból vajmi kevés egyéb részletet tudtunk róla.” A filmesek lehetőségét nagymértékben befolyásolta, milyen anyagokhoz férhetnek hozzá. “Szóval az első és legfontosabb feladatunk az volt, hogy annyi nyers filmfelvételt hasonlítsunk össze, amennyit csak tudunk, és aztán elkezdjük az életében résztvevő embereket meginterjúvolni.”- folytatja King. “És így a kettős folyamat eredményeképpen kezdett kibontakozni előttünk egy elbeszélő jellegű film ötlete.”

Még mielőtt kezdetét vette volna a hosszadalmas és gondokkal teli interjúkészítési folyamat, és az újabb felvételek sokszor kínkeserves begyűjtése, a filmesek elhatározták, hogy Winehouse dalszövegein keresztül fogják elmesélni a történetet, amik a film alatt folyamatosan a vásznon jelennek majd meg. “Kezdettől az volt a tervünk, hogy a dalok kapnak kulcsfontosságú szerepet” - mondja Kapadia. “Hogy azok alkotják majd a film gerincét. Elkezdtük tehát a dalszövegeit olvasni és úgy döntöttünk, hogy a dalok köré fogjuk építeni a sztori elmesélését.”

Winehouse dalszövegei mindig is nagyon személyes hangvételűek voltak. Néhány közülük azt sugallta, hogy Amy-nek a dalszerzés egyfajta lelki megtisztulást vagy terápiát jelentett, amelyek írása közben komoly érzelmeket élt át. “Ha egyszer megérted az életét és elolvasod a dalszövegeket, azok sokkal mélyebben hatnak rád, mint ahogy arra eredetileg számítottál” - hangsúlyozza a rendező. “Azt gondoltam: 'Fel kell tárnunk, miről is szólnak ezek a dalszövegek.' Azt mindenki tudta, hogy milyen csodálatos énekesnő, kivételes hanggal megáldva, de lehetséges, hogy az emberek nem ismerték fel, hogy emellett milyen jól is tudott írni. A dalokhoz a zenét is ő szerezte. Egy az egyben ő állt az egész mögött.”

Ezután következett az interjúalanyok összeválogatása. Ez azért volt nehéz, mert egyetlen dokumentum, könyv sincs, ami segíthetett volna az indulásban, ami hitelt érdemlően mesélné el Amy történetét. “Alaposan át kellett gondolnunk, kikkel kell beszélnünk a témában” - emlékszik vissza Kapadia. “A Sanna esetében más volt a helyzet, ott több könyv is segített és rengetegen ismerték magát a sztorit. Az Amy - Az Amy Winehouse-sztori esetében viszont világos volt, hogy senki sem ismeri a valódi történetet, vagy ha ismerik is, nem hajlandóak elmesélni.” Gay-Rees is így emlékszik vissza. "A Senna készítésekor akadt olyan a csapatban, aki még azt is tudta, Ayrton milyen gyakran szellentett naponta. Ennél a történetnél viszont nem állt mellettünk senki ilyen. Olvastunk néhány alapművet, azok viszont meglehetősen ellentmondtak egymásnak. Nem azt mondom ezzel, hogy nem mondanak igazat, de meglehetősen sok ellentétes információ található bennük. Amy igen összetett társadalmi és családi életet élt. Voltak régi és új barátai, híres és kevésbé híresek is, és mindegyiknek más oldalát mutatta meg a személyiségéből, tehát mindannyian egy teljesen más Amy-t láttak és tapasztaltak. És ezek a személyiségek olykor szöges ellentétben álltak egymással - hangsúlyozza a producer.

Egy valami a kezdetektől világos volt a stáb számára, és amiben minden interjúalany egyetértett, ha Amy-ről beszéltek: rendkívül komplikált, lenyűgöző, karizmatikus és kifejezetten okos lány volt. “De a kutatómunka kezdetétől láttuk azt is, hogy rendkívül keményen küzdött Amy azért, hogy mindig ki tudjon tartani az események forgatagában” - mondja Gay-Rees. “Annyira intenzív érzelmi életet élt, hogy az olykor maga alá akarta söpörni.”

A munkának ezen a pontján újabb nehézségbe ütközött a stáb: “Senki sem akart nyíltan beszélni"” - folytatja Gay-Rees. “Természetesen egyetlen hozzá igazán közel álló személy sem volt hajlandó megszólalni.” Winehouse legközelebbi barátai tulajdonképpen hallgatási fogadalmat tettek. “A temetését követően megfogadták, hogy magukban tartják barátjuk történetét, és nem is osztják meg soha senkivel" - mesélte a producer.

Kapadia, aki száznál több interjút készített el az Amy - Az Amy Winehouse-sztori elbeszéléséhez, megjegyzi, hogy a filmkészítés folyamatában a cél az emberek bizalmának elnyerése volt. “Teljesen különböző személyek bizalmát kellett megszerezni a film elkészítéséhez” - mondja. “Nagyon sokaknak meglehetősen friss és fájdalmas volt az egész, sok volt bennük a bűntudat és a lelki fájdalom.”

A filmesek közel egy évet töltöttek azzal, hogy a kulcsfontosságú személyeket rávegyék az interjúkban való részvételre. “Voltak, akik kezdetben semmilyen módon sem akartak belekeveredni a projektbe, például Juliette (Ashby) és Lauren (Gilbert). Ők Amy két legrégebbi barátja, és nagyon közel álltak Nick Shymanskyhoz, Amy első menedzseréhez is. A kezdeti elutasítás után végül belementek az interjúkba, mert fontosnak találták, hogy az ő verziójuk is meghallgatásra találjon, hogy ők is elmondják, szerintük hogy alakultak Amy életében a dolgok.” - magyarázza Gay-Rees. “Végül az egész folyamat szörnyen sok energiát vett ki - érthető módon - ezekből az emberekből. Még elképzelni is nehéz, milyen lehet végignézni, ahogy a legközelebbi gyerek- vagy tinédzserkori barátod a celebség és világhír veszedelmeibe sodródik, tudva azt, hogy lesznek olyan témák, amelyek egyszer még napvilágra kerülnek.”

Juliette Ashby és Lauren Gilbert voltak Winehouse legrégebbi és legközelebbi barátai. A kapcsolatukban voltak persze hullámvölgyek is, különösen az énekesnő későbbi életszakaszaiban. “De az nagyon fontos, hogy ők ketten voltak képesek Amy-t leginkább kontextusba helyezni.” - mondja Gay-Rees. “Amy ugyanolyan volt, mint ők, egy külvárosi lány észak-Londonból. Nem feltétlenül hírnévre született, bár nem hinném hogy bárki alapból arra születne. Amy csak egy kis zsidó kölyök volt, aki egy jelenséggé vált. És az, hogy ez a két barátja szinte folyamatosan jelen van a filmben, emlékezteti az embert arra, honnan is indult Amy. Ő nem egy Justin Bieber volt, és nem is egy Disney-kölyök.”

Cikkünk folytatásában arról olvashattok, hogy hogyan sikerült Asaf Kapadia stábjának szóra bírnia az Amy-hez közel álló embereket!