Az erdélyi Szatmárnémeti városában tavaly egy kisebb szervezőcsapat igen nagy fába vágta a fejszéjét: eldöntötték, hogy a város történelmi helyszíneit feltöltik zenével, ugyanakkor azokon a helyeken kezdték el belopkodni a zenét a lakók füleibe, ahol a legkevésbé számítottak volna rá.
Egy igen sikeres nulladik – béta verzsön után idén hivatalosan is megvolt a fesztivál nyitórendezvénye. A zöldségpiactól a lakótelepig, és természetesen a város tölténelmi helyszínein egyaránt pörögtek az egész országból érkező zenekarok.
Az esemény jellegzetessége, hogy az utcazenélés kultúráját teljesen megőrzik, a zenészek bejelentkezenek, és nem fellépti díjért lépnek színpadra, hanem egy fődíjért szállnak versenyre. A helyszíneken folyamatosan cserélődnek a fellépők, cseng a város, csorog a fröccs és a közönség dobritmusra nyamnyogja a street food-ot.
Kattints a képre a galéria elindításához!
Erdély és Románia legtehetségesebb zenekarai környékezték meg a helyszín, hogy magukkal vihessék a 2000 eurónyi főnyereményt. Noha a rendezvényen túlnyomórészt magyar zenekarok kapták a főszerepet, szép számban akadtak román fellépők is. Ez tipikusan az a hely, ahol a kulturális különbségek inkább izgalmas szinezékévé válnak a fesztiválnak.
Erdélyre kulturálisan jellemző, hogy az induló projektek leginkább Kolozsvár és Székelyföld köré összpontosulnak – az itt bejáratott rendszereket veszik át a környező városok, a nagyobb rendezvényeknek lesznek kisebb közönségre átalakított formái a rendezvények. A Szatmárnémeti Utcazene Fesztivál esetében ez pontosan fordítva történt: egy – a környéken teljesen egyedinek számító – koncepcióval léptek be a szervezők egy olyan térbe, ahol nem igazán számítottak erre. Nagyon sok művész elmondása szerint időnként tud egy plussz izgalmat adni az a tény, ha olyan környezetben lép fel az ember, ahol a közönség nem a folytonos kulturális pezsgéshez van szokva. Nem csupán azért, mert kevésbé kritikusak, hanem érezhető egy plussz lelkesedés, egy közönségi “hála” – ez pedig az Utcazene Fesztivál esetében teljesen érvényesült.
Nem mindennapi gondolat a semmiből kerekíteni egy Erdélyben teljesen egyedülálló utcazene fesztivált. Mi ütött beléd? :) Honnan jött az ötlet?
Ültem a Veszprémi Utcazene Fesztiválon a fűben, kortyolgattam a rozéfröccsöt, remek zenekarokat hallgattam, és megfogott az az egyedülálló hangulat, amely belengte a veszprémi tereket. Akkor döntöttem el, hogy Szatmárnémetiben is megszervezek egy hasonlót. Többen is kérdezték hogy az autó- és extrémsport versenyek után miért épp utcazene-fesztbe ugrottam fejest, de már az első alkalommal éreztük a srácokkal, hogy ebből pár év múlva csudaszép dolog lesz.
Az ilyen jellegű újításokat/"poénokat" általaban Kolozsvár vagy a székely városok lövik le Erdélyben. Nem féltél a fogadtatástól, vagy esetleg attól, hogy a közönseg nem elég "érett" a rendezvényhez?
Ez volt az egyik legnagyobb kihívás: képzeld csak el, amikor tavaly bevittük a blues zenét meg a jazzt a lakónegyedekbe, a munkából fáradtan hazaballagó emberek először nem értették, hogy mi van, aztán pedig elismerően bólogattak a funky ritmusokra. Idén viszont már a történelmi központot laktuk be, öt színpaddal és azokat körülvevő installációkkal töltöttük meg a tereket, a közönség pedig nagyon értékelte, civilizáltan és felszabadultan viselkedett, szóval szerintem pont mostanra megérett a közönség erre a zenei wellness-programra.
Milyen zenekarokat akartok megszólítani a fesztivállal? Merre bővülhet még mindez zeneileg?
Azokat a résztvevőket szólítjuk meg, akik túl szeretnének lépni a banális városnapi zenei felhozatalon, akik ismerik a Nirvana Unplugged in New Yorkját, akik nyitottak a világzene felé, akik hallgatják a Petőfi Rádiót :). Zenekarok válogatásában több szempont érvényesült: legyen egyszerű, minél közelebb az utcazenéhez és az emberekhez, és ezzel párhuzamosan legyen benne egy különleges fűszer, egy wow-effekt. Jövőre még inkább az utcazenei megszólalásra, stílusban pedig a világzenei vonalra koncentrálunk.
Milyen finanszírozassal működik a projekt? Hogy áll össze a szervezőcsapat, mi motiválja őket?
Három szóban, ez egy független fesztivál, zenefüggőknek. A helyi önkormányzattól vagy az országos közintézményektől nem kértünk finanszírozást, a rendezvény költségvetésének jelentős részét helyi részvénytársaságok, vállalkozások adják. A szervezőcsapat 11 lelkes szatmári srácból áll, nagyrészt az egyetemi városokból hazaköltözött, itthon unatkozó, sikerorientált fiatalokból. A pénz biztosan nem motiválja őket, mivel mindenki önkéntes a stábban, viszont a lokálpatriotizmus, kihívások keresése, unalom, minden más együtt.
Milyen kapcsolatban álltok a hasonszőrű rendezvényekkel? Ki segített? Honnan "lopkodtatok" ötleteket?
Nagy példaképünk a veszprémi Utcazene Fesztivál, amelynek főszervezője, Muraközy Péter számos tanáccsal segített bennünket, de loptunk ötletet Orfűről és az itteni nagyobb rendezvényektől is. Két másik erdélyi utcazene fesztivállal, a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári Utcazene szervezőivel is nagyon jó a kapcsolat.
Az állásinterjúkon azt szokták kérdezni, hogy hol látod magad 5 éven belül... Mi lesz a szatmári Utcazene Fesztivál 5 év múlva?
Ha minden jól megy, 5 év múlva többen fognak fröccsözni a fűben, Európa utcazenészei és érdekes zenekarai szórakoztatják majd őket, turisták bolyonganak majd a színpadok között, utcai performanszok és egyéb érdekességek töltik majd be ezt a csodálatos erdélyi városkát.
