Most szól:
Vezeti:
×
2015.10.15 Csütörtök . 17:44

A Vinyl Szabályoz

Nemcsak fess és kézzelfogható, hanem örök és megunhatatlan, sőt már kutatások és tanulmányok is foglalkoznak a lemezgyűjtés jelentőségével és pszichológiájával.

A vinyl egy életérzés és egy másfajta hozzáállás a zenehallgatáshoz, így a zenéhez is, amely visszarepít minket a letöltések előtti korba. Az a – csúnya szóval élve - felhasználó, aki átélte és megélte azt, hogy milyen érzés másolt kazikon vagy éppen lemezeken zenét cserélni a gimi nagyszünetében, teljesen máshogy áll ma a zenéhez és a zenehallgatáshoz, mint az, akinek egy mp3 file letöltésénél kezdődik a zenehallgatás. Ez utóbbinál nincs nagyon tétje a zenehallgatásnak sem a zene beszerzésének, nem egy kézzelfogható dolog és mindössze egy kattintásunkba kerül a beszerzése. Semmiféle problémánk nincsen a digitális formátumokkal és hanghordozókkal, ez a cikk a lemezgyűjtőkről és a lemezt vásárlókról szól, illetőleg arról, hogy mennyiben nyújt más élményt és tapasztalást egy lemezről való dal meghallgatása, mint mondjuk egy letöltött album bepakolása a media playerbe.

„A letöltésben nincsen kihívás…”

Ezzel el is jutottunk David C. Giles "The psychological meaning of personal record collections and the impact of changing technological forms" című tanulmányának első pontjához, amely a lemezhez való fizikai és az ezzel párhuzamosan kialakuló lelki kötődésünket írja le. Szent és egyedülálló tárgyként tekintünk a frissen beszerzett lemezre, szemünk előtt pedig minden egyes vásárláskor ott lebeg az adott zenekar teljes diszkográfiájának beszerzésének lehetősége, a kollekció beteljesülése. Ez magyarázatot ad a lemezgyűjtő magatartásforma mögött rejlő második okra, miszerint azért tesszük ki és azért gyűjtünk lemezeket, mert - hasonlóan mondjuk egy könyvgyűjteményhez – ezzel a saját zenei műveltségünkről, ízlésvilágunkról és rajongásunkról teszünk tanúbizonyságot akkor, amikor egy barátunk belép a szobánkba és megjegyzi, hogy „Hú, te szereted a Joy Divisont?”. Ez általában jó érzéssel és megnyugvással – már megérte megvenni! – tölt el bennünket, ugyanakkor ezzel a cselekedetünkkel a másikat is motiváljuk és zenei tudásunk egy szeletét osztjuk meg vele.

„A legtöbb gyűjtő rendkívül szociális…”

Elérkeztünk a lemezgyűjtők harmadik jellemző tulajdonságához, amely a gyűjtéssel párhuzamosan kialakuló és meghatározható közösségi szokásokat foglalja magában úgy, mint a lemezek cserélgetése, elajándékozása, a lemezboltokban töltött délutánok és eszmecserék, amely egész gyűjtő mivoltunk alapvető éltetője és motorja.

„Egy lemezborító legalább annyira szerves része az albumnak, mint maga a hanganyag, és itt az egész pakkra gondolok, beleértve a belső borító képeit, a nyomtatott dalszövegeket.”

Írja Giles a tanulmányában. A negyedik attribútumként jegyzett borító és design esztétikai jelentősége ugyanúgy sarkalatos pontja az analóg Vs. digitális hanghordozók kérdéskörének. Egy igazi zenerajongó ugyanolyan élvezettel lapozza fel zenekarának lemezborítóját és ugyanolyan átéléssel olvassa a dalszövegeket és a lemez felvételén közreműködők neveit, mint ahogyan más a kezébe vesz mondjuk egy novelláskötetet. Ezt a fajta élményt és kötődést semmilyen mp3, wav vagy flac file nem adja vissza, ami alól a Spotify, Deezer és Tidal szolgáltatások sem kivételek.

beatles

„Egy lemez a polcodon mindig látható és ’érzékelhető’, akárhányszor csak elmész mellette, ránézel és tudod, hogy ott van…”

A Consequence of Sound által összefoglalt tanulmány záróakkordja az előző pontban kifejtett gondolatmenetet viszi tovább és bontja ki, miszerint egy lemez mindig is kézzelfogható lesz, ez által egy tulajdon, és egy gyűjtőnek csak ez számít. Ezzel szemben egy Spotify-os album csak a telefonunk kijelzőjén virít egy alig látható (és érzékelhető) pár pixeles albumborítóval.

Ami ennél is szebb, hogy Gilles a lemezhez való érzelmi és szenzomotoros kötődésünket a gyerekkori játékmackóhoz való kötődéshez hasonlítja és az emlékek, az emlékeink fontosságához. Amikor leveszünk egy lemezt a polcról, vele együtt egy emléket is kinyitunk és úgy hallgatjuk azt a dalt, amely még a lemeznél és a borítónál is erősebben idézi fel azt a napot, amikor megszerettük és először hallgattuk. Ebben az összefüggésben természetesen egy mp3 lejátszó is hasonló folyamatokat indít el a hallgatóban, de egy magnókazetta, egy CD vagy egy vinyl lemez kivétele a tokból majd elindítása - Coelhosan fogalmazva -  már szerelem és egy teljesen más dimenzió.

Forrás: CoS

Véleményed van? Akkor nyomd!