Most szól:
Vezeti:
2015.10.18. Vasárnap 16:48

Zene másnapossághoz és túléléshez

Mindenkinek megvan a bevált módszere és praktikája a másnaposság legyőzésére, túlélésére. Itt az idő, hogy végre szakemberek is foglalkozzanak ezzel az egész emberiséget érintő nagyon is létező és komoly problémával, amelyből a zene jelentheti az egyik kiutat.

A zene gyógyító hatásairól nem először gondolkodnak és nem is először írnak, de a másnaposságra akár gyógyírként is ható zenével kapcsolatos szakirodalom jóval undergroundabb téma, így mennyiségét és forrását tekintve is szűkösebbnek mondható. Nem úgy a másnaposságot nem egyszer átélt alanyok számát, amely a végtelen felé konvergál, de tudományos alapon viszonylag nehéz megvizsgálni egy amúgy is a kínok kínját megélő, átélő kísérleti alany állapotát. Pontosabban rávenni arra, hogy pszichológusok és szakemberek kezei között töltse másnapját, amit gyanús, hogy leginkább egyedül szeretne átvészelni.

„Bebizonyítottuk, hogy a zene gyógyír mindenféle fájdalomra. Ne gondoljuk, hogy a másnaposság nem tartozik ezek közé. Ok, nem egy morfium, de két panadolnál mindenképp hatékonyabb.”

– nyilatkozta a Music.Mic magazinnak Dr. Alexander Mauskop, a New York Headache Center alapító igazgatója.

Szerencsé(nk)re akad olyan állapot, amelynek tünetei a másnaposságban "létező" ember gyütrelmeihez nagyon hasonlatosak, így elképzelhető és hihető, hogy tudományos alapon összeállítható egy "Másnapos Playlist", amely segíthet rajtunk és az emberiségen. A tibeti hangtálakon, az indiai klasszikus zenén és a különböző meditációs, relaxációs zenéken kívül jóval nagyobb a szórás, amelyből válogatni lehet. Lássuk hát a különböző fejfájással, migrénnel, másnapossággal kapcsolatos helyzeteket, amelyből az egyik lehetséges kiút a megfelelő zene és playlist kiválasztása.

 

1. Figyelemelterelés

Számos tanulmány bizonyítja, bizonyította, hogy a zenehallgatás a legkeményebb helyzetekben is jelentősen csökkentheti a fájdalmat, legyen akár szó migrénről vagy krónikus fejfájásról, amelynek tünetei olykor hasonlatosak lehetnek a másnapossághoz. Dr. Lynn Webster elmondta, hogy konkrét adat és 100%-os bizonyíték nincsen arra vonatkozólag, hogy a másnaposságra mennyire van jótékony hatással a zene, de „…azt gondolom, hogy a másnaposság olyan értelemben hasonlatos a migrénhez, hogy ilyenkor kerülünk mindenféle éles és hangos hanghatást, zenét, de ha éppenséggel eltereli a figyelmünket a problémáról (fájdalomról), akkor jótékony hatású is lehet.” Hosszú távon azért kifizetődő, mert ha az ember rátalál arra a zenére, ami kizökkenti abból az állapotból, akkor egy idő után megjegyzi az agy és megtanulja, hozzászokik, hogy ebben a helyzetben erre van szüksége, így a 'másnapos zenehallgatót' kirántja például a monoton fejfájásból, ezzel átlendítve őt a nehézségeken. Dr. Webster állítja, hogy már maga a dal keresésének folyamata is jótékony és építő hatással lehet az illető állapotára.

 

2. Az émelygés leküzdése, a közérzet és hangulat javítása

A másnaposság sokkal több egy átlagos fejfájásnál. Világvége hangulat, letörtség, letargia és nem kevés émelygés, hányinger. A kutatások erre vonatkozólag egészen egyszerűen azt a profán megoldást tanácsolják, hogy ilyen helyzetben hallgassunk olyan zenét, ami nagyon szeretünk. Nem egy spanyol viasz, de a zene hangulatjavító hatásairól valóban készültek értekezések, kutatások és vizsgálatok. A Missouri Egyetemen íródott tanulmány szerint Aaron Copland vidám és könnyed művei hatékonyabban változtatnak közérzetünkön és hangulatunkon, mint például Igor Stravinsky disszonáns harmóniavilágú kompozíciói.

3. Az alvásprobléma legyőzése

Igen, a zene az elalvásban is segít és egy másnapos állapotban igencsak jól jöhet. Egy 2008-as tanulmány a 60-80 bpm gyorsaságú és lüktetésű klasszikus zenéket, zeneműveket ajánlja elalváshoz, és nem csak másnaposság esetén, sőt a depresszióra való hajlam kialakulásának lehetőségét is csökkenti. A klasszikus zenén kívül, amelynek jótékony hatásait valószínűleg mindenki tapasztalta már, a jól bevált, lassú és monoton meditatív és relaxációs zene jöhet még számításba. A zeneterápiával foglakozó és a British Academy of Sound Therapy alapítója, Lyz Cooper azzal egészítette ki ezt a gondolatmenetet, hogy ilyen helyzetben sokat segíthet „...az a zene, az a dal, amelyhez pozitív emlékek kötnek bennünket, amely egy boldog és nyugodt pillanatra, helyzetre emlékeztet bennünket,” és azt is kihangsúlyozta, hogy olyan zenére meg nincs szükség, amelytől teljesen transzba esünk. A zeneterapeuta a Marconi Unioni formáció "Weightless" című dalát ajánlotta elalváshoz, amely hivatalosan is az egyik legmegnyugtatóbb zene a világon.

A célnak ugyanígy megfelel Brian Eno 17 perces "Ambient 1: Music for Airports" trackje vagy éppen a Spotify legnyugisabb és legbealvósabb dalait szolgáltató Ed Sheeran diszkográfiája.

4. "Muszáj képben lennem…"

Van olyan másnaposság, amikor nincs lehetőségünk a pihenésre, alvásra, mert helyzet van, de az agyunk képtelen bármilyen kognitív működésre, semmire nem tudunk koncentrálni, mert egyszerűen nincs hozzá erőnk. A kutatások kimutatták, hogy ezért többek között a szervezetünkben található citokin molekulák a felelősek, pontosabban ezek egyensúlyi állapotának felbomlása. Ennek az egyensúlyi állapotnak a visszaállításakor lehet komoly szerepe a zenének. A 120 bpm körüli zenék tökéletesek a koncentráció és a memória serkentésére, fenntartására, már amennyiben az illetőnek nincs éppen lehetősége a pihenésre és az alvásra, ami nyilvánvalóan a legideálisabb állapot és megoldás.

Röviden összefoglalva, másnaposan két nagyon egyszerű választásunk van:

1) Megpróbálunk elaludni és pihenni

2) Nem

Lead kép forrása: Getty Images

Forrás: Music.Mic