Étel helyett segítségrendelés – álcázott segélykérési lehetőség bántalmazott nőknek. A Wolt és az Ökomenikus Segélyszervezet képviselői mondják el a részeteket az Én Vagyok Itt!-ben!

Mintha ételt rendelnél – de valójában segítséget kérsz. Az abúzus áldozatai a meneküléssel vagy a segítségkéréssel sokszor az életüket kockáztatnák – de így a bántalmazó nem fog gyanút és csak addig kell kibíni, míg az „ételfutár” – vagyis a segítség megérkezik. Valentin-naptól Nőnapig tart a Wolt Ételfutár Szolglat és az Ökomenikus Segélyszervezet akciója.

Egy valós pizza-rendelésnek álcázott segélykérés adta az ötletet a Woltnak. Az oldalukon az Incognito Étteremben leadott abuzált ételek rendelései valójában az Ökomenikus Segélyszervezethez és az Országos Kríziskezelő Telefonszolgálathoz érkeznek be.

Magyarországon minden ötödik nő él bántalmazó kapcsolatban, és a nők 23 százaléka már átélt valamilyen fizikai erőszakot. A segítségkérés általban veszélyes - és sajnos ritka. Nem törvényszerű ugyanis, hogy az áldozatok mindig ráébrednek arra:mekkora bajban vannak - pedig segítség nélkül gyakran egyltalán nincs esélyük kilépni a helyzetből, a bántalmazó kapcsolatból.

A rendelhető ételek az abúzus fokozatait is kifejezik. Van, akit telefonos segélyszervezet keres majd a rendelés leadását követően a Kríziskezelő Telefonszolgálattól -  de van, akihez azonnali segítséget küldenek az Ökomenikus Segélyszervezet munkatársai. 

A segítségkéréssel kapcsolatos nehézségek a gyakorlati problémákon túl - mikor a bántalmazó felbőszül a segítségkérés hallatán - az áldozatok lelkében zajló folyamatoknak tudhatók be. Az abúzus általában fokozatos. Enyhébben kezdődik: verbális bántalmazással, amely lassan fordul át előbb enyhébb, majd súlyosabb fizikai erőszakba.

A segítség szükségességét nehéz felismernie egy ilyen relációba bonyolódott áldozatnak, mivel lassan, lépésről lépésre sodródik bele az egyre veszélyesebb helyzetekbe - de ekkorra már gyakran elveszíti józan helyzetfelismerő képességét. Egykori személyisége megváltozik; a lassú folytonsság révén  eltűr olyasmit is, amelyet a bántalmazó kapcsolat előtti időkben határozottan visszautasított volna.

A bántalmazott és a bántalmazó közt gyakran kialakuló kötődést a szakirodalom Stockholm-szindrómaként ismeri; egy hetvenes évek-beli stockholmi túszejtő-bankrablás kapcsán, amely végén, a nyomozók előtt az áldozatok  tkp. védeni, fedezni kezdték a túszejtőket - a vizsgálók teljes értetlenségétől kísérve. Pszichológusok és szociálpszichológusok bevonásával az esetből azt sikerült általános tanulságként megállapítani, hogy bántalmazás esetén a bántalmazottban - a túlélési ösztön révén - gyakran kialakul egy különös kötődés a bántalmazóhoz ( a stockholmi esetben a fogvatartókhoz). Ez az a különös érzelmi folyamat, amely az abuzált áldozatot benne tartja gyakran a bántalmazó kapcsolatban.

Ugyanakkor fontos tudni: az abuzáló kapcsolatok gyakran az áldozat halálával végződnek. Ezért fontos a segítségkérés - és fontos minden olyan mód, amely lehetővé teszi, hogy titokban történjen.

A részletekről az Én Vagyok Itt!-ben  az ötletgazda és a segélyszervezet munkatársa mondja el a részleteket.