Hogyan segíthet egymásnak idős és fiatal - hogy a 0/24-ben otthon töltött napok kellemesebbek legyenek? Hogyan tudunk közelebb kerülni egymáshoz - és így harmóniában élni?  Bereczki Enikő generációkutatóval, a Pán Péter, STOP! blogalapító-szerkesztőjével Pataky Szabolcs beszélgetett.

Bereczki Enikő   generációkutató a Pán Péter, STOP! blog  alapító-szerkesztője. Intergenerációs szakértőként évek óta tanulmányozza a generációk együttélését, tréningeket tart és publikál is a témában. Hogy látja ő a jelen helyzetet - és milyen megoldási javaslatai vannak a különös összezártság hozta új helyzetben?

- Miben térnek el azok a generációk, akik most egy fedél alatt élnek?

- A különböző generációk tagjai eltérő ismeretekkel, szokásokkal és tapasztalatokkal rendelkeznek. Minden ember életében a legmeghatározóbb a fiatal évei, amikor még a személyisége és az identitása kialakulóban van. A különböző generációk tagjai ezt más-más korszakokban élték meg, ezért eltérő a technológiai, a szociális, a kulturális, a történelmi, a gazdasági és a politikai tapasztalatuk, ezért is reagálnak másképpen a mostani helyzetre. Viszont - bár a korszellem mindig más volt - az idősebb generáció tagjai régebben is kritizálták a fiatalabbakat. 3000 éves írott feljegyzéseket találtak erről egy babiloni kőtáblán, ahol az ifjakat szapulták az idősebbek. Tehát a generációk együttélése több ezer éve is kihívásokat okozott, nem lehet ez másképp most a koronavírus alatt sem. Sőt, most egy olyan váratlan kritikus helyzet állt elő, ami ezt nehezítheti is.

- Miben tudnánk leginkább javítani a mostani a helyzetben?

- Egyértelműen a kommunikáción, hiszen az eltérő generációk tagjai gyakorlatilag más nyelven beszélnek. Például ha egy fiatal azt mondja a nagyszüleinek (vagy a szüleinek), hogy „Most nem érek rá mert a Pingvinharcos a Twitchen streamel” nem biztos, hogy értik miről is beszél az ifjú. Ha türelmesen magyarázza el, hogy ki az a Pingvinharcos, mi az a Twitch  vagy a streamelés, akkor tisztában lesz vele az idősebb rokon, de ehhez a másik félnek is türelmesen és valóban nyitottan kell kérdeznie. Hatalmas eltérések vannak a veterán nemzedéktől az alfa generációig és a karantén egy nagyszerű lehetőség (is) hogy feloldjuk ezeket a különbségeket! Így a koronavírus utáni időkben lehet, hogy közelebb kerülünk egymáshoz és jobban megértjük majd a másikat. Fontos megemlíteni azt is, hogy a különböző nemzedékek különbözően értelmezik a tiszteletadást, a tekintélyhez való viszonyulást is. Az érzelemi intelligencia, empátia segíthet abban, hogy a megfelelő hangnemet tudjuk megütni a másikkal.

- Hogyan kerüljünk közelebb a másik generációhoz?

- A személyes vonások és a szocializáció is felülírhatják a generációs karakterisztikákat, mégis mivel tendencia szinten jelen vannak, Ismernünk kell először is, hogy melyik generációra mi és miért jellemző, persze ehhez először jó, ha tudjuk, hogy milyen generációkról is van szó.

VETERÁN GENERÁCIÓ (1925-1945 között születtek)

A veterán generáció tagjai fizikailag is veszélyeztettek a koronavírussal szemben. A világháborút, az 1956-os forradalmat és a különböző rezsimeket megélt generáció tagjai jól tudják, hogy a túlélés záloga az alkalmazkodás. Volt, hogy éheztek, nélkülöztek, egyik pillanatról a másikra veszítették el birtokaikat. A sokat megélt veteránok is eltérően gondolkodnak. Vannak, akik igen komolyan veszik a koronavírust, míg néhányan látszólag úgy gondolják, hogy „mi ez nekik, hiszen ők ádázabb ellenséggel is farkasszemet néztek az ostrom alatt!”

Bereczki Enikő rámutat arra is, hogy a  veterán generáció tagjai olyan korszakban nőttek fel, ahol az időseknek kijárt a tisztelet, felnéztek az öregekre, sőt voltak, akik a szüleiket is magázták. Pont ezért kifejezett figyelmet fordítanak a személyes kommunikációra, és amikor kommunikálunk velük tőlünk is hasonló figyelmet várnak el. Számukra az internetes források nem feltétlenül hitelesek, hiszen életük nagy részében az újságok és a televízió játszotta a főszerepet.

A fiatalok szívesen hallgatnak olyan történeteket a veteránoktól, amelyeknek nincsenek nyomai (még) az interneten. Vannak, akik nem választhatták meg férjüket vagy feleségüket, de munkájukat sem, hiszen az apáról fiúra szállt, akár tetszett a fiúnak az a munka akár nem. Hihetetlen családi történetek láthatnak napvilágot a karantén idején együt töltött időkben. A szakértő azt tanácsolja, hogy használjuk ki az időt, kérdezzünk bátran tőlük – még ha csak telefonon is tehetjük most meg. Szívesen fognak mesélni koruk sztárjairól, Jávor Pálról, Karády Katalinról, Chaplinről vagy Fred Astaire-ről.

BABY BOOMREK (1946-1964 között születtek)

A baby boomer kifejezés Amerikából ered, de Magyarországon a Ratkó-gyerekeket is közéjük soroljuk. (A Ratkó-gyerekek 1950-es években születtek Ratkó Anna akkori miniszter megosztó rendelkezései hatására: az egyik ilyen az abortusztilalom, a másik a gyermektelenségi adó volt.)

Bereczki Enikő felhívta arra is a figyelmet, hogy a nyugati kortársaiktól eltérően hazánkban a  baby boomerek életük nagy részét a szocializmusban élték. Míg Amerikában a hippik  egy később már mainstraimmé váló lázadó ellenkultúrát robbantottak be, addig itthon azon volt a hangsúly, hogy „ne tűnj ki a tömegből!” A mai baby boomerek szülei leginkább kétkezi munkát végeztek, ám a boomereknek már lehetőségük volt irodai munkára is. A szocializmusban nem kellett „túlnyüzsögni” a munkát, az igazgató szava „szent volt”, nem volt szabad kilógni a sorból és bőven elég volt reggel nyolctól délután négyig dolgozni. Ezért csodálkozva néznek arra az ifjabb generációra, akik multiknál éjszakába nyúlóan túlóráznak.

A koronavírus miatt a baby boomerek veszélyeztetett nemzedék az életkorukból kifolyólag, de mivel hasonlóak a veteránokhoz feléjük is tisztelettel érdemes megfogalmazni a kéréseinket. Nem felszólításokkal, hanem elgondolkodtató kérdésekkel érdemes hozzájuk fordulni, ami utána már könnyen párbeszéddé alakítható.

A szakértő szerint fontos lehet most odafigyelni az internethasználatukra, ők ugyanis az internettel csak késői felnőttkorukban találkoztak vagyis „digitális bevándorlók”. Egy részük ugyanolyan bizonytalanul mozog az online térben, gátlásokkal és félelmekkel, mintha egy idegen országba érkezett volna. A félelmeik leküzdésében segíthetjük őket és mivel az internetes becserkésző csalóknak illetve az álhíreknek gyakran bedőlnek, érdemes megmutatni nekik hogyan állítsák be a profiljukat, milyen jelszóval védjék azt és hogyan ismerjék fel az álhíreket. Bereczki Enikő az javasolja, hogy türelmesek legyünk velük, ha a technika kifog rajtuk.

Viszont sokan közülük kifejezetten fiatalosak, aktívan sportolnak és nyitottak a világ felé. Közülük is sokan be lettek sorolva „idősnek” a koronavírus miatt és értetlenül állnak előtte, hogy miért. Számukra ugyanis lényeges, hogy a feladat el legyen végezve, még ha azzal is jár, hogy kimennek az otthonukból. „Semmiképp sem kioktató stílusban kommunikáljunk velük, hanem inkább segítő kérdésekkel indítsuk a beszélgetést, abban az esetben, ha például ebbe a generációba tartozó rokonunknak segíteni kell abban, hogy jobban megértse, hogy most a szigorítások az ő érdekét szolgálják.”- magyarázza a generációkutató.

X GENERÁCIÓ (1965-1979 között születtek)

Az X generáció tagjai a rendszerváltók nemzedéke, akik megtapasztalták, hogy milyen, amikor egyik napról a másikra egy új szabályrendszer lép életbe. A szocializmust követő rendszerváltás után diplomával, nyelv- és informatikai ismeretekkel lehetett érvényesülni. Mivel saját élettapasztalatuk is ez, ezért is mondogatják gyermekeiknek, hogy „szerezzék meg azt a papírt” és kinyílnak a lehetőségeik előttük.

Gyermekként sokat találkoztak barátaikkal a lakótelep melletti játszótereken, parkokban, az úttörőtáborokban vagy katonaként az őrsön. Pont ezért nekik kifejezetten hiányoznak a személyes kapcsolatok és a személyes kommunikáció, amely igen fontos számukra gyermekkori élményeik miatt.

Ugyanakkor jobban bírnak otthon lenni. Ez annak köszönhető, hogy nekik az otthon töltött időhöz, vagyis a négy fal közötti bezártsághoz már társulnak kifejezetten pozitív élmények is. Ők már nézhették kamaszkorukban órákig az MTV-t vagy izgalmas Stephen King regényeket olvashattak szobájukban.  Ők azok a „kulcsos gyerekek” akiknek kulcsot akasztottak a nyakukba, hogy iskola után egyedül érkezzenek meg az üres lakásba, ami azért volt üres, mert mindkét szülő dolgozott. Megtanultak magukról gondoskodni, ebédet főzni, ha kell vagyis egyszerűen csak otthon maradni.

Y GENERÁCIÓ (1980-1994 között születtek)

Az Y generáció tagjai különböző élethelyzetben vannak. Van, aki hasonló életet él, mint az X generáció, de van, aki még tanul, hiszen nem tudja, hogy ha „nagy lesz” mi szeretne lenni. Az Y generáció idősebb tagjai közül sokan már szülők vagy munkahelyükön vezető pozíciót töltenek be.

Bereczki rendkívül veszélyeztetettnek tartja a jelenlegi helyzetben mentális, lelki szempontból a fentebb említett két generációt, nekik kell most leginkább a lelki egészségére odafigyelnie. Az X és a korai Y generációra is jellemző a mostani időszakban, hogy „szendvicsgeneráció” vagyis egyszerre kell gondoskodniuk koronavírus idején az otthon tanuló gyermekeikről és a négy fal közé szorult szüleikről is. A legnagyobb nyomás rajtuk van, hiszen emellett a munkahelyükön is helyt kell állniuk extrém körülmények között. Egyrészt sokuk home office-ban dolgozik, amit azelőtt még lehet sosem csináltak, - bár az Y-generáció közül sokan komfortosabbak ebben-jegyzi meg a szakértő -másrészt munkahelyükről sorban érkeznek a negatív hírek fizetéscsökkentésekről és elbocsájtásokról. „Fokozottan ki vannak téve poszttraumás stressz szindróma kialakulásának, melynek főbb tünetei a szorongás, a tartós rossz hangulat és az alvászavar. A poszttraumás stressz a megnövekedett elvárások és lelki nyomás hatására utólag is kialakulhat, vagyis a szendvics-nyomásnak kitett generáció tagjaira a koronavírus után is figyeljünk”-  tanácsolja a szakértő.

Persze akiknek nem kell a gyerekeikre, a szüleikre és a munkahelyükre ezekben a felfokozott időkben extrém módon figyelni az most jól is kijöhet a mostani eseményekből, hiszen egészségesebben étkezhet, többet mozoghat, aludhat és online továbbképezheti magát kedvére felszabadult idejében.

Z GENERÁCIÓ (1995-2010 között születtek)

A Z generáció az úgynevezett kattingató generáció, akik állandóan jelen vannak az online térben ezért is hívják őket „always on” generációnak (az elnevezés az okostelefon képernyőjére utal, amit ha „always on” funkcióra állítunk, akkor folyamatosan világít, így mutatja az időt és a telefonra érkező értesítéseket). Életkorukból adódóan iskolába járnak így a Z generáció tagjai tanulmányaik miatt most kifejezetten online kell lenniük, ami látszólag nem tűnik olyan megterhelőnek a számukra, pedig nem biztos hogy nem az,  hiszen most ők a „kísérleti nyulak” egy olyan laborban, amit csak néhány hete nyitottak.

A szakértő rámutat arra, hogy a digitális oktatás (ahogy a home office is) bele lett kényszerítve egy tesztidőszakba a koronavírus miatt, ahol kiderül, hogy mi működik és mi nem majd egyszer hosszútávon. Egy olyan kísérletben vesznek részt a Z generáció tagjai, ami nem biztos, hogy megfelelően van időzítve. Bereczki Enikő szerint akár pozitívum lehet, hogy a Z generáció tagjai digitális bennszülöttként találkoznak digitális bevándorló tanáraikkal a digitális térben, amivel olyan megfordíthatatlan folyamatokat indítanak el, ahol a kölcsönös segítség nyújtsanak köszönhetően közelebb kerülnek egymáshoz. (Vagyis a tanárok lesznek az elsők, akik egy napon megértik, hogy mit jelent az, hogy „Nem érek rá mert a Pingvinharcos a twitchen streamel!”)

Hogyan viszonyulnak a tekintélyhez?

A szakértő ismertette azt is, hogy a Z generáció tekintélyhez való viszonya eltér a korábban születettektől.  Számukra természetes, hogy a fiatalabbak megtanítják valamire az idősebbeket, ami a történelemben nem nagyon volt jellemző ezelőtt. A tekintélyt nem korhoz, hanem szerephez kötik, amit ki kell érdemelni náluk. Úgy lehet a leginkább motiválni őket szülőként, tanárként vagy később munkaadóként, hogy meghagyjuk számukra a döntés szabadságát. Szeretik, ha tevékenységeik alatt szabadon dönthetnek, aminek több oka is van. Szüleik már kiskorukban bevonták őket bizonyos döntési folyamatokba, többször kérdezték meg őket, miből melyik tetszik, hiszen olyan korszakban nőttek fel, amikor már bőséges választék volt mindenből (ami a rendszerváltás előtti időkre nem igazán volt jellemző). Bereczki Enikő emlékeztet arra, hogy  a videójátékokban alkotott világokban szabadon dönthettek szinte bármiről. A videojátékoknak és a közösségi médiának köszönhetően ez az a generáció, akik állandó visszajelzést kapnak, like-ok, egyéb emojik vagy kommentek formájában, ezért sokkal több visszajelzést igényelnek (még ha nem is mutatják ki ezt) a való életben is, mint idősebb társaik. Az egyik legbizonytalanabb korosztály az övék, mert az állandó változásba születtek bele, ahol mindig történik valami, ahol percenként pittyegnek az új hírek az okostelefonon. Az állandó változásban való lét állandó szorongással és az idővel való versenyfutással párosul számukra. A jelenbe menekülnek, mert számukra ez az egyetlen biztos pont. A hírek, az applikációk, a kütyük napról napra változnak, elavulnak, jön helyettük egy újabb, egy ismeretlen valami és a régit már dobhatják is ki. A jelenbe való menekülés hatására az „élj a mának” szemlélet erősödik fel bennük, melynek köszönhetően kockázatos dolgokba sodorják magukat, nem csak a fizikailag, de az online térben is. Sokan felelőtlenül kommentelnek, elfelejtik, hogy a képernyő túloldalán is egy érző ember ül, így kerül előtérben a bullying (online megfélemlítés), a szexting (meztelen vagy félig meztelen képek, videók küldése) a mai tizenéveseknél.

A koronavírus általi összezártságnak köszönhetően jobban megismerhetjük (ha türelmesen rákérdezünk és beszélgetünk velük), hogy merre járnak a Z generáció tagjai az online világban, annak ellenére, hogy fizikailag csak a szobájukig mennek. Fontos hogy figyeljünk az online térben töltött időre hogy ne folyjanak össze az éjszakák a nappalokkal. A koronavírus idején számtalan pornóoldal is ingyenessé tette tartalmait. A szakértő szerint erre is fontos figyelni a szülőknek, akiknek szűrőket is hasznos lehet elhelyezni, mert a fiataloknál lelki torzulást okozhat, ha előbb találkozik a szexualitással, mint a szerelemmel. Érdemes tudni, látni és érteni mit csinálnak a kibertérben.

ALFA GENERÁCIÓ (2010 után születettek)

A 2010 után születetteknek nincs emlékképük az internet előtti világról. Egyes kutatások szerint a 0 és 3 év közötti gyerekek is már kapnak a kezükbe valamilyen kütyüt telefon, tablet, vagy laptop formájában. A szülők azonban nem számolnak a felpattanó hírekkel, reklámokkal, amik megzavarhatják gyermeküket. Pszichológusok egyetértenek abban, hogy 3 éves korig abszolút nem szabadna képernyőt néznie senkinek.

Ha az otthon töltött idő alatt mégis a kezébe kerül egy alfa-generációs gyereknek  valamilyen okoseszköz, akkor az időre érdemes leginkább figyelnünk – javasolja Bereczki Enikő.

- Nem szabad, hogy a kütyühasználat elvegye az időt a mozgástól vagy a játéktól. Ha nem mozognak vagy játszanak ebben a korban eleget, akkor elmaradhatnak bizonyos alapismeretek, melyekre később más tudás is épülne. A gyerekek ugyanis játék közben helyezik el, jegyzik meg és azonosítják vizuálisan az őket körülvevő tárgyakat.

Építsünk be „netmentes napi rutinokat” hogy minél többet tudjunk együtt lenni az alfákkal az offline életben is. Hozzunk bizonyos szabályokat közösen a gyerekekkel, például egyezzünk meg abban, hogy étkezéseknél lenémítjuk és nem nyúlunk az okos kütyünkhöz. Készíthetünk „offline családi szabályzatot” amit kinyomtathatunk, „hivatalosan” aláírhatunk mindannyian és kitehetjük a hűtőre, így emlékeztetve a másikat a közösen hozott okos-mentes-előírásokra.

Az alfa generáció és a saját érdekünkben is a családban érdemes beiktatni egy digitalizáció-mentes napot, ami lehet egy egész nap (mondjuk egy szombati vagy egy vasárnapi nap), hogy megtapasztalják a fiatalok, hogy hogyan kommunikáljanak szemtől szemben. A legfiatalabbak, ugyanis nehezebben kommunikálnak face-to-face, mint idősebb társaik, hiszen kevesebb rutint szereztek benne. Inkább chatelnek, ráírnak a másikra, hiszen mindenki ismerős és barát a közösségi oldalakon, bármikor bárkire rá lehet írni mindenféle illemszabály (megszólítás, üdvözlés, elköszönés, stb) nélkül. Ezeket a mechanizmusokat használják később az offline létben, amik valljuk be őszintén nem igen működnek jól. Sok készség van a kommunikáció területén, amit nem lehet online, a közösségi platformokon megszerezni. Nem látjuk a másik mimikáját, gesztusait, amiből elképzelhető, hogy egészen más következtetéseket vonnánk le, mint egy szmájliból, de nem érezzük a másik illatát sem, ami egy párkapcsolatban például kifejezetten fontos.

A szakértő nem tagadja, hogy a  mostani időszak nagy kihívást állít elénk. Éppen ezért azt felhívja a figyelmet arra, hogy a másikat úgy érthetjük meg, ha időt szánunk egymásra. Nincs más dolgunk, mint ÉRTŐ FIGYELEMMEL meghallgatni a másikat. Ne „gagyizzuk le” a másik generáció érdeklődési körét, legyen szó Fred Astaire-ről vagy a Twtichen streamelő Pingvinharcosról. Ha közös ismereteink lesznek, lesz miről beszélgetnünk egymással. Bontsuk le a generációk közötti burkot, ismerjük meg mit, milyen felületeken néz, hogyan kommunikál a fiatalabb vagy az idősebb generáció, legyünk nyitottak az offline, az online és a fordított tanulás technikájára is.

Ha tovább tájékozódnál a témában, pár hasznos link:

Bereczki Enikő generációkutatóval készült korábbi anyagunk:

Ha szeretnél a témában több előadást is nézni, megteheted Enikő Fb-oldalán.

De Enikő a Youtube-on is otthon van - ha van kedved, hallgasd meg itt.

Légy türelmes és megértő - a nehéz helyzetben is. Mert az összezártságból előnyt is kovácsolhatunk, ha fektetünk bele némi energiát. Kellemes otthon töltött napokat minden generációnak!