Most szól:
Vezeti:
2021.04.09 Péntek . 20:27

Kedvenceid kedvencei - klasszikusok kortársaktól

Mit olvas és hogyan ír Schoblocher Barbara, Pátkai Rozina, Szepesi Mátyás és Bagossy Norbi? Exkluzív interjúk írásról és olvasásról! Kinek jelent meg locsolóverse négyéves korában? Kinek köszön vissza az életben rendre Pilinszky egy sora? Kit szoktatott versolvasásra egy tanár-egyéniség gimiben? Kedvenc zenészeid olvasási szokásai, szövegírási fortélyai, kedvenc költői és versei - a Költészet Napja alkalmából szeretettel a PetőfiLive olvasóinak!

Szepesi Mátyás

Költészet –e a jó dalszöveg?

  • Mivel a (pop)dalok a mostani korban sokkal több embert érnek el mint a kortárs versek, a dalszöveg vette át a költészet bizonyos funkcióit: sajnos vagy nem, de ma sokkal több ember számára hangulat-mérő és lelki-szellemi táplálék, mint a szépirodalom. Ettől persze még nem minden dalszöveg lesz költészet, de nagyon sok tehetséges és progresszív dalszövegírónk van, akiket biztos vagyok hogy pár évtized múlva a líra nagyjai között fog számon tartani az utókor - teljesen jogosan.

Hogyan dolgozol, mikor szöveget írsz? Előbb a dallam és a dallam adta ritmus – vagy inkább szövegírás, és utóbb zenésítés?

  • Mindegyik út működik, én azt szeretem a legjobban, amikor egyszerre születik meg a szöveg és a zene. Akkor lesz formailag a legszebb, legzeneibb amit írok-éneklek, ha pontosan abban a ritmusban-hangsúlyozással éneklem a szavakat, ahogy a beszédben mondom őket, a zene "kedvéért" nem megyek szembe a szöveg természetes lüktetésével, nem próbálok meg ráerőltetni semmi olyat, amitől "magyartalan" lesz. Nagyon egyszerű ellenpélda: a popdalok utolsó szótagai az angol nyelvű zenében általában hosszúak (tudjátok, az énekesek ott csinálják legtöbbször a "nagy kunsztokat"), ennek ellenére nagyon sokan esnek abba a csapdába, hogy erre magyarul rövid magánhangzóra épülő vagy hangsúlytalan szótagot írnak és az bizony sokszor nagyon furcsán hangzik. Én szeretem ha az énekelt szöveg tökéletesen követi a beszéd ritmusát, ha fura ritmikájú lüktetést találok ki, igyekszem kerülni a kompromisszumokat a "ráhúzott" szavak ritmusa kapcsán - és ez akkor a leghatékonyabb, ha egyszerre írok szöveget és zenét. A Százszor visszajátszott című Konyha dal pl így született.
  • Amúgy mindegyik út működőképes: a Földrevaló c. dalunk zenéje három és fél évet várt a szövegére, a Szerelemnél pedig a szöveg volt meg előbb és amikor Dani, a basszusgitárosunk hozott egy érdekes zenei témát, csak elő kellett kapnom.

Mennyire fontos a dalszövegnél az időmérték, a vers szerkezete, a ritmus, a szótagszám vagy a rím? Honnan és hogyan tanultad meg/jöttél rá arra, hogy hogyan lesz a gondolatból olyan forma, amely már dalszövegként is működik?

  • Tapasztalataim szerint a legtöbb dalszövegíró ösztönösen dolgozik, persze az eszközök tudatos használata fontos lehet, stílusfüggő hogy kinek a zenei vagy előadói világába mennyire férnek bele, a lényeg, hogy a formai bravúrok ne legyenek "beleerőszakolva" a dalba, hanem stílusosan erősítsék azt. Ahogy a korábbi válaszokból kiderült, én a szótagok hosszával és a hangsúllyal tudatosan sokat bíbelődök és a rímekkel vagy a szerkezettel pl ösztönösebb vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy néha nem játszadozom el ezekkel (is). Hogy hogy lesz a gondolatból dalszövegként működő forma, az mindig egy érdekes és izgalmas, de sosem kockázatmentes kaland, amit a mai napig tanulok."Önszorgalomból" elindítottam egy beszélgetés-sorozatot is dalszövegírás témában, amiből (tudom, hogy közhelyes, de igaz) nagyon sokat tanultam, tényleg máshogy írok az elmúlt másfél évben, mióta belevágtam. Itt egy playlisten az összes megvágott beszélgetés - és ez itt a legújabb:

 Hogyan segít írni az, hogy olvastál/olvasol verseket?

  • Ösztönösen segít inkább, felszabadítóan (sőt: ihletően) hat hogy az örök témákat hány és hányféleképp lehet megfogni - megközelíteni - megírni.

 Volt olyan, hogy kihúztál sort azért, mert túlzottan hasonlított valaki más sorára? Vagy épp benne hagytad? Szeretsz idézni/utalni/hivatkozni a szövegeidben klasszikusokra? Vagy írás közben van olyan, hogy eszedbe jut egy-egy klasszikus egy-egy sora? Ha igen, kitől és mi?

  • Inkább rímeknél volt, hogy kidobtam valamit, mert rájöttem hogy ugyanez a szópár szerepel máshol, versben vagy akár dalszövegben. Egy időben szerettem játszani az utalásokkal a harmadik lemezünkön (Különbéke, 2016) van kettő is:

"A szerelem vers: Tétova óda / A szerelem egyház, zsinagóga" - Szerelem c. dal, benne Radnóti vers-címével

"Rosszkedvem rétjén ölelem a fát / Kabát-magányba zárva lopom az illatát" - Leszakad c. dal, a "kabát-magány" kifejezés Pilinszky János Négysoros-ának "plakátmagány"-ára utal

Hány évesen és miért kezdtél verseket olvasni? Mi volt az első klasszikus vers, ami mély nyomot hagyott benned?

  • Az első  önálló vers-olvasásra nem emlékszem, de édesanyámtól és az ő édesanyjától sok verset tanultam már azelőtt, hogy olvasni kezdtem volna, illetve megvolt bakeliten a János Vitéz Törőcsik Mari hangján, ezek nagyon mélyen belém ivódtak. Nincs egy konkrét emlékem egyetlen kiemelt klasszikus versről sem, viszont gimnáziumi irodalom tanárnőnknek, dr. Csatári Dánielnének nagy szerepe volt hogy rákaptam a versekre. Egészen elképesztően szuggesztív karakter volt, hihetetlen szenvedéllyel bírt a versek és megszerettetésük irányában: volt olyan óra hogy "felmosta velünk a padlót", de sokkal többször volt olyan, hogy együtt éltünk meg hihetetlen katarzisokat, megtanított minket "mélyre menni" a szövegben, gondolkodni, véleményt formálni, hinni a saját elképzeléseinkben. Mai fejjel felfoghatatlan teljesítményt hoztunk ki magunkból a kedvéért a legkezelhetetlenebb korunkban, 16-17 évesen.

Kik a kedvenc klasszikus költőid - és miért?

  • Ez nagyon nehéz kérdés, a "mi a kedvenc ételed" vagy a "ki a kedvenc zenészed" szinten: hát, ez egy sokszázas lista, nyilván attól is függ, milyen élethelyzetben vagyok, mit van kedvem olvasni, mennyire szeretném hogy most valaki rommá törje a szívem a soraival. Mondanék inkább kedvenc verseket:

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Ennek a versnek a legszívcsavargatóbb sorain is érződik, hogy - végtelen alázat mellett - jó játék volt megírni.

József Attila: Tiszta szívvel.

Ez egy blues. A világ minden fájdalma nagyon szikár, tömör formába öntve, őserejű vers. Orszáczky Jackie feldolgozásával pedig bezárul a kör és tényleg fájdalmasan szép blues-zene lesz belőle.

Pilinszky János:Egy szenvedély margójára

1949-es keltezésű vers, ha ezen a héten írna valaki ilyet, arra is csak azt tudnám mondani, hogy mennyire modern.

Radnóti Miklós: Razglednicák (Erről nem lehet írni semmit...)

Tóth Árpád: Körúti hajnal

Ez a vers egy időkapszula, maga a kortalan budapesti hangulat. 98 év után is minden ugyanaz, a vicéket kivéve - de a körúti hajnal mindenképp. Bár korai távozása után halhatatlanságot jósoltak neki, Tóth Árpád már jó ideje nem számít ünnepelt költő-legendának, szemlélete, stílusa azonban nagyon sok magyar dalszövegben tetten érhető: az (álló)képekben való gondolkodás, a lebegő melankóliája tudat alatt rengeteg szövegíró munkájába beszivárgott közvetlenül vagy mindazon költőktől, akikre hatottak a Nyugatosok.

Milyen reklámszöveggel ajánlanád kedvenc klasszikusodat annak, aki még nem olvasott tőle semmit?

  • Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

"Érezted már egy átbulizott éjszaka után, hazafelé tartva a hajnali ég alatt hogy egy pillanatra megállt az idő és egyetlen képeskönyvben látod az élet minden szépségét és lehetetlenségét? Akkor Kosztolányi a te embered, bízd rá magad egy 142 soros utazás erejéig!"

Schoblocher Barbara

Költészet –e a jó dalszöveg?

  • Szerintem igen, sőt!

Hogyan dolgozol, mikor szöveget írsz? 

  • Még csak épp hogy bontogatom a szárnyaim ezen a téren, egyelőre úgy csinálom ahogy jön. Azt hiszem én abba a csoportba tartozom, akik a dallam és a dallam adta ritmus mentén bontják ki a gondolataikat. Nálunk  a magyar dalok esetében mindig a szövegre íródik a dal, ami persze utólag még formálódik és olyan is van hogy teljesen újraíródik, de az minden esetben igaz, hogy a szövegre minimum akkora  hangsúlyt fektetünk, mint a zenére, talán néha még többet is.

Mennyire fontos a dalszövegnél az időmérték, a vers szerkezete, a ritmus, a szótagszám vagy a rím? 

  • Nagyon nehéz lehet olyan dalszöveget írni, ami tökéletesen megfelel minden szabálynak, üzenete is van és még a zenével és tökéletes harmóniában van… nekem még nem sikerült :))

    Nem véletlen, hogy épp ezek alapján vizsgáljuk a verseket, hiszen ezek esnek jól az ember fülének és én szeretem amikor egy szöveg jól esik a fülemnek. Néha viszont pont attól lesz különleges hangzása valaminek, hogy szabálytalan, de azért ezzel óvatosan kell bánni.

Fodor Ákos: Egy Pilinszky dallam

Mikor már csaknem elveszek:
hiányod megfogalmaz.
Két gyengeség beleremeg,
kettejük mily hatalmas!
Lehetetlenségünk ragyog!
Nincs szem, mely belenézhet.
Taglalhatatlan állapot
— nem része az egésznek.
Nincs időnk. Nincs történetünk.
S mi nincs, az múlhatatlan.
Nem ismerünk erényt, se bűnt
az Örök Pillanatban.

Hogyan segít írni az, hogy olvastál/olvasol verseket?

  • Szerintem ez ugyanolyan mint, hogy minél több zenét hallgatsz annál több minden inspirál és annál többféle ötleted születik. Minél többet olvasol annál könnyebben tudod a gondolataid sorokba rendezni, ami nagyon hasznos, már csak, ha terápiás szemszögből is nézzük.

Volt olyan, hogy kihúztál sort azért, mert túlzottan hasonlított valaki más sorára? 

Bárcsak azért kéne kihúznom egy sort, mert egy klasszikusra hasonlítana… :))

Hány évesen és miért kezdtél verseket olvasni? Mi volt az első klasszikus vers, ami mély nyomot hagyott benned?

  • Sajnos az iskolában nagy nyűgnek éreztem, hogy be kell magolni a verseket és kisgyerekként a nagyját nem is értettem, ezért nem tudtam hozzájuk kapcsolódni, csak huszonéves koromban kezdtem el őket igazán értékelni. Mindig Fodor Ákos: Egy Pilinszky-dallam című verse az első ami eszembe jut, ha versekről van szó.

Van-e olyan verssor, amely vissza-visszaköszön különböző élethelyzetekben? Mit ad neked és hogyan segít át esetleg a nehézségeken?

  • Nekem ezt inkább dalszövegek adják mint versek.

Bagossy Norbi

 Költészet –e a jó dalszöveg?

  • Úgy gondolom, hogy igen.

 Hogyan dolgozol, mikor szöveget írsz? Előbb a dallam és a dallam adta ritmus – vagy inkább szövegírás, és utóbb zenésítés?

  • Általában elvonulok egy olyan helyre, ahol zavartalanul tudok írni. Többnyire egyszerre születik meg a szöveg a dallammal, nagyon ritkán írok a már elkészült dallamra szöveget is.

Mennyire fontos a dalszövegnél az időmérték, a vers szerkezete, a ritmus, a szótagszám vagy a rím? Honnan és hogyan tanultad meg/jöttél rá arra, hogy hogyan lesz a gondolatból olyan forma, amely már dalszövegként is működik?

  • Minden fontos ezek közül, sőt. Én valahogy érzésből teszem a szavakat egymás után és amikor kiváltja belőlem egy szöveg azt, amit szeretnék akkor átmegy a saját mércémen.

Hogyan segít írni az, hogy olvastál/olvasol verseket?

  • Ahogy egyre többet olvas az ember, úgy bővül a szókincse, talán ez az amit a leginkább kiemelnék. A bő szókincs elengedhetetlen ahhoz, hogy jól ki tudjuk fejezni magunkat, a többi az már ízlés kérdése.

Hány évesen és miért kezdtél verseket olvasni? Mi volt az első klasszikus vers, ami mély nyomot hagyott benned?

  • Arra emlékszem, hogy negyedikes koromban megjelent egy helyi újságban egy locsolóversem, így valószínüleg már azelőtt elkezdhettem az olvasást.

Kik a kedvenc klasszikus költőid - és miért? 

  • Nincsenek kedvenceim, de ha ki kellene emelnem hirtelen egy embert, akkor talán Petőfi Sándor lenne az. Dallamosan ír és én szeretem a dallamokat.

Pátkai Rozina

Költészet–e a jó dalszöveg?

  • A dalszövegek számomra mindig költemények, mindig úgy tekintek rájuk. A jó dalszöveg így jó költemény is, a jó költemény pedig bármikor válhat egy nagyszerű dal szövegévé.

Hogyan dolgozol, mikor szöveget írsz? Előbb a dallam és a dallam adta ritmus – vagy inkább szövegírás, és utóbb zenésítés?

  • Szeretek szövegre dallamot írni, most inkább a szöveg az első, korábban azonban mindig a dallam volt előbb, ez számomra nagyobb kihívást jelent. Ilyenkor nagyon szeretek alkotótársakkal dolgozni, gyakori, hogy Bán Zsófia angol vagy portugál nyelven a kötött dallamomra írja meg a verset. A dallamaimhoz mindig társítok címet és valamilyen képi világot, ezt igyekszem szintén átadni. Igazán ihletett pillanataimban pedig a szöveg a dallammal együtt születik, olyan is volt már, hogy megálmodtam a dalt és amikor felébredtem, azonnal felénekeltem, dallammal, szöveggel együtt. A versmegzenésítések során a szövegeket olvasva dallamok jutnak az eszembe, improvizálva keresem a megfelelő tagolást, rögzítem a variációimat hangfelvételen és visszahallgatva őket mindig igyekszem a legtermészetesebb változatokat választani, hogy aztán zongorával vagy gitárral kíséretet keressek hozzájuk. Persze van úgy is, hogy a hangszerek nem elengedőek, ilyenkor inkább valamilyen különös atmoszférát társítok a szövegekhez, pl. vihar hangját, üvegek csörömpölését vagy mondjuk léptek hangját és ezek ölelik körbe a szövegeket.

 Honnan és hogyan tanultad meg/jöttél rá arra, hogy hogyan lesz a gondolatból olyan forma, amely már dalszövegként is működik?

  • A dalok végleges szerkezete számomra mindig a zenei producerekkel való együttes munka során alakul ki. A megzenésítéseim az ő munkájukkal nyerik el azt a végleges formát, ami a hallgató számára a dallamot és a verset magát is igazán érdekessé teszi. Dóczi Bencével, Bernáthy Zsigával, Ávéd Jánossal vagy férjemmel Fenyvesi Mártonnal is mindig a legizgalmasabb az a pillanat, amikor az első verziójukból kiderül, milyen zenei környezetben szólal meg a dal és a vers: nagyon hiszek abban, hogy a produceri munka legalább annyira fontos az alkotásban, mint a dalszerzés és a szövegírás.

Hogyan segít írni az, hogy olvastál/olvasol verseket?

  • A rendszeres versolvasás számomra élménygyűjtés. Mindig ott van a lehetőség, hogy egy olyan kincsre lelek, ami egyből egy dallamot ad vissza számomra és pillanatok alatt megszületik az első vázlat.

Hány évesen és miért kezdtél verseket olvasni? Mi volt az első klasszikus vers, ami mély nyomot hagyott benned?

  • Egészen kisgyermek voltam, amikor először hallottam Sebő Ferenc megzenésítését Csokonai “Tartózkodó kérelem” című versére. Emlékszem, hogy nagyon mélyre hatolt a zene és szöveg tökéletes harmóniája, nem tudtam, hogy sírjak vagy inkább örüljek neki, újra meg újra hallani akartam. Talán nem véletlen, hogy az első ilyen élményem nem az olvasás során, hanem zenehallgatás közben ért. A zene és a vers számomra mindig kéz a kézben járnak.

Van-e olyan verssor, amely vissza-visszaköszön különböző élethelyzetekben? Mit ad neked és hogyan segít át esetleg a nehézségeken?

  • “Plakátmagányban ázó éjjelek”. Ez a sor szerintem sokunknak meghatározó, nekem ez a kép az éjszakai hazatéréseim idézi, egyszerre rejlik benne a magány nyugalma és szomorúsága, az idő illékonysága és a mozdulatlan pillanat szépsége is.

Kik a kedvenc klasszikus költőid - és miért?

  • Számos kedvenc költőm van, akikhez mindig vissza-vissza térek. Közel állnak a szívemhez a gondolataik és mindig tudnak újat mondani, elgondolkodom egy-egy soron a saját életem vonatkozásában. Pilinszky János költeményeit például minden nap újra tudnám olvasni. A mostani költészet napja igazán különleges számomra, hiszen először jelennek meg dalaim magyar nyelven elektronikus zenei környezetben, ráadásul a kedvenc klasszikus költőim szövegeivel: Babits, Ady, Weöres, Karinthy, Tóth Árpád, Áprily, József Attila és a lemez címadója, Minka vagyis Czóbel Minka verseivel.

Milyen reklámszöveggel ajánlanád kedvenc klasszikusodat annak, aki még nem olvasott tőle semmit? 

  • Ha semmit nem olvastál még soha és később sem szeretnél, most Pilinszkyt olvass.
cover: Image by Comfreak from Pixabay

 

 

-