Most szól:
Vezeti:
×

Milyen, ha Éva és Ádám utazása a világtörténelmen át valóban gyors, pergő utazás-élményt ad? Ha a színészek egyszerre vannak jelen valóságosan és virtuálisan is egy színpadon? Ha a nézőnek is mennie kell az előadás alatt - nem csak ücsörögve nézi végig a színpadi történéseket? A Kolibri Színházban most bemutatott Ember tragédiája felülírja a Tragédia kapcsán elterjedt előítéleteket: nem pátoszos, nem lassú, nem vontatott és nem nehezen érthető. Apropó: előítéletek: biztosan hallottad már, hogy Petőfi nyelvezete ódivatú, hogy Arany unalmas ... ezeket pedig a Vígszínház kamaraszínházában, a Pesti Színházban lehet újragondolni: a Kinek az ég alatt már senkije nincsen c. előadás kezdetén felszólítanak: nehogy kikapcsold a mobilod! Inkább vedd elő - és fotózz, vagy épp világíts a zseblámpáddal! Kötelezők - élvezhetően: színházban!

Kár, hogy verselni nem tud, nyelve sem ment hibáktól - írta Arany az Ember tragédiája első olvasásakor Tompa Mihálynak 1861-ben. de mielőtt hátradőlnél, hogy "naugye, nem csak szerintem rossz" nézd, mit írt elé - és utána:

„Poesisről szólván: valahára felfedeztem egy igazi talentumot... Faust-féle drámai kompozíció, de teljesen a maga lábán jár. Hatalmas gondolatokkal teljes. Első tehetség Petőfi óta, ki egészen önálló irányt mutat. Kár, hogy verselni nem tud, nyelve sem ment hibáktól. De talán még ezen segíthetni."   

És segített is. Együtt dolgozott Madáchcsal (aki amúgy  önhibáján kívül már alsóban helyesírásból is feladta a leckét mikor toldalékolni kellett a nevét így: Madáchcsal) faragták, szépítették, igazították a Tragédia nyelvét, míg végül 1862. január 12-én megjelent - Arany János nyomdai gondozásában. De ennek a műnek a története nem csupa hepiend.  Kapott Madách hideget-meleget - sőt, inkább hideget.

"Az ember tragédiája elhibázott cím, ahelyett Az ördög komédiája." ( Erdélyi János kritikája, 1862)

De Madách keményen állta a sarat. Nemhiába dolgozott évekig a Nagy Művön, és pihentette is egy évig - így szokta kézirataival - mielőtt Aranynak elküldte volna. Kiállt a munkájáért elegánsan.

"Inkább írtam legyen rossz Ember tragédiáját, melyben nagy s szent eszméket nem sikerült érvényre hoznom, mint jó Ördög komédiáját, melyben azokat nevetségessé tettem." - írta Erdélyinek.

A Tragédiát sokáig eljátszhatatlannak tartották - túl hosszú, túl bonyolult, rengeteg a szöveg és hatalmas a díszletigény - mígnem 1883. szeptember 21-én Paulay Ede bevállalta és színpadra állította a  Nemzeti Színházban. Ez a nap ma  a magyar dráma napja.

De hogy mi közünk mindehhez tizen-, vagy huszonévesként 2021-ben? Az undok - és nyilván már hallott -  rövid válasz az az, hogy  kötelező. Ha tetszik, ha nem. A hosszú és kicsit árnyaltabb viszont benne van magában a műben - ha értő kezekbe kerül.

És a Kolibri Színházban értő kezekbe került.  A hétvégén bemutatott diák-barát Ember tragédiája csak 3 órás (két felvonásban). Novák János rendező és az előadásban Lucifert is alakító Horváth Péter dramaturg először is alaposan meghúzták a szöveget. Kikerült belőle a pátosz, de megmaradt a veleje. És az ereje is megmaradt, sőt, fokozta az így előállt tömörség. És nem lett belőle jellegtelen "klasszikusok- öt-percben" sem. Nem kivonat, hanem esszencia maradt. Amihez lehet kapcsolódni z generációsként is, hiszen az alapkérdés - "megy-é előre majdan fajzatom" vagyis lesz-e jobb, élhetőbb, boldogabb a világ - mindenkit érdekel ma is.

És mindezt úgy vitték színre, hogy a minimális szcenikával működő kisszínházban a végsőkig kihasználták a lehetőségeket - és újakat is teremtettek. Nem akarok spoilerezni, úgyhogy a részleteket derítse ki az, aki elmegy az előadásra. Előzetesen csak annyit, hogy a  színészek egyszerre tudnak jelen lenni virtuálisan és valódiként - és választhatsz, melyiket nézed. Hogy akik szemben állnak a dramaturgiában, sokszor szemben állnak a színház terében is, és a viták szó szerint a nézők feje felett folynak. Sőt: van, mikor nézőként meg is kell mozdulnod és tényleg követned kell a cselekményt.

Az előadás tiszteletre méltó vállalkozás a Kolibri Színház adottságainak maximális kihasználásával. Egy lelkes társulattal, okosan modern rendezéssel, rafinált dramaturgiával, Madáchra és a z generációra is finoman rezonáló előadással találkozhat, aki megnézi a Tragédiát a Kolibriben. Ha gimnazista - vagy irodalomtanár - lennék, hálásan köszönném.

 

És ha már Arannyal kezdtük - aki pedig Petőfit emlegette - íme egy levél Petőfitől Aranynak  1848. november 15-éről:

„My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod.”

Tudtad, hogy Petőfi és Arany rendszeresen hülyéskedtek, leveleztek hunglishül egymással? A Vígszínház kamaraszínházában, a Pesti Színházban 3.éve játsszák sikerrel  ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a reformkor nagyjainak életét közelről, apró momentumokon át bemutató Kinek az ég alatt már senkije nincsen c. Vecsei H. Miklós - darabot. Az Arany János és Petőfi Sándor levelezéseiből, elbeszéléseiből, naplóbejegyzéseiből  írt drámából igazán rendhagyó színházi előadás született - az elején a szokásos "kérjük, kapcsolják ki mobiltelefonjukat" felhívás helyett azt hallod, hogy vedd elő a telódat és fotózz, vagy esetleg világíts a zsebámpájával, hogy legyen elég csillag a nézőtéren.

Ha Petőfit avíttnak, Aranyt pedig unalmasnak gondoltad volna eddig, szólok: az előadás megnézése után egészen biztosan másképp fogsz rájuk nézni. Megérezheted azt is, mi a közös a márciusi ifjakban és a mai huszonévesekben - és hogy milyen egy erős, és igaz barátság akkor is, ha a barátok (Arany és Petőfi) sok mindent másképp gondolnak...

Szóval: a kötelező is lehet élvezetes! Irány a színház!

Az Ember Tragédiája a Nemzeti Színházban is a repertoár része (r:  Vidnyányszkí Attila). Kötelezők közül még műsoron van a Bánk bán a Nemzetiben és az Operában (Erkel Színház, r. Vidnyánszky Attila),  és prózai változatban még a Katona József Színházban   (r: Tarnóczi Jakab). Láthatod még Ibsen Nóráját is (Nóra-Karácsony Helmeréknél, r. Székely Kriszta) ugyanitt. Moliére Tartuffe-je (Parti Nagy Lajos szabad fordításában) az Örkény Színházban (r. Bagossy László) nézhető meg,.  Az Arany  János Toldijából készült rajzfilm-sorozatot (tervezte: Jankovics Marcell)  nemrégiben kezdte vetíteni a Duna Televízió. Örkény István Tóték c. drámáját parádés szereposztásban (Latinovits, Sinkovits) filmszalag őrzi (Isten hozta Őrnagy úr!, r: Fábry Zoltán), vagy az Örkényben is megnézheted (r: Mácsai Pál). Az Örkényben ezen túl az Anyám tyúkja 1 és 2. c előadással is gondoltak a mostani (és egykori) diákokra: kötelező verseket hallhatsz színészek előadásában.  Filmsorozatban megnézheted Szabó Magda Abigéljét, de a 12.-ben kötelező Szabó Magda, Az Ajtó színpadi változatát is láthatod mostanában:  Nemzetiben, Udvaros Dorottyával Szeredás Emerenc szerepében (r: Szabó K István) . A Nemzetiben a János Vitézt is műsoron tartják (r: Vidnáynszky Attila) már 2014 óta. Hihetetlenül sikeres a Vígszínház Pál utcai fiúk előadása(r. Marton László) - 2016 óta játsszák teltházzal. És a felsorolás nem teljes: böngéssz bátran, vadássz a kötelezőkre a színházak műsorán!

 

photocredit: Kolibri Színház: Németh Anna. Vígszínház: Dömölky Dániel.
Ha böngésznél még a Tragédia korabeli kritikáiban, ajánljuk Horváth Károly tanulmányát az Irodalomtörténeti közlemények 93.évfolyamából - mi is ebből szemezgettünk a cikk írása során.