Most szól:
Vezeti:
2018.11.05 Hétfő . 13:40

Viva la vida! Sikeresen zárult a Frida Kahlo-kiállítás

Viva la vida! Magyarul: Éljen az élet! Ez a rövid mondat leírja a 20. század egyik legkiemelkedőbb, de egyben talán legtragikusabb sorsú festőnőjének életét. Frida bár rövid élete során számtalanszor megjárta a poklok poklát, mégis annyi életet szorított bele a számára kiszabott évekbe, amennyit csak lehetett.

Hatalmas érdeklődés övezte a Magyar Nemzeti Galériában kiállított Frida Kahlo-kiállítást, amely 2018. július 7-én nyílt meg. Ez volt az első alkalom, hogy a festőnő alkotásait a magyar közönség megtekinthette. A mexikóváosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezett Budapestre. Az utolsó hetekben és napokban kígyóztak a sorok a galéria előtt: néha három-négy órába is beletelt, hogy valaki jegyet tudjon váltani a tárlatra. De a várakozás minden pénzt megért!

 

Egy tragédia, amely új irányt adott az életének

Frida életének egét hamar sötét fellegek árnyékolták be. Alig múlt hétéves, amikor egy fertőzés miatt az egyik lába eldeformálódott – emiatt sosem érezte teljesnek magát - , míg tizennyolc éves korában egy tragikus buszbalesetben kis híján életét vesztette, de a sorsnak más szándéka volt vele.

A lány akkori barátja a saját lábán szállt ki a roncsból, de Fridát keresztülszúrta egy kapaszkodórúd. A fiatal lány gerince több ponton eltört, medencéje sérülése miatt később háromszor vetélt el. Az orvosok nem is akartak vele foglalkozni, annyira reménytelennek tűnt a helyzete, de végül megmenekült.

Sérülései miatt hónapokra ágyba kényszerült, édesanyja ekkor szerzett be neki egy speciális festőállványt, amelyen elkészültek az első művei: mind önmagát, mind családtagjait, mind barátait megfestette.

A mexikói festőnő balesete következtében tehát egy második esélyt kapott az égiektől, azonban életútját végigkísérte a szenvedés. Testi és lelki fájdalmak kínozták, azonban ő a szenvedését átformálta, egy pezsgő, mély üzenetet közvetítő művészi világot alkotott meg belőle.

 

Szeretni bolondulásig

Frida már kamaszlányként megismerkedett későbbi férjével, a nála húsz évvel idősebb Diego Riveraval, azonban a kapcsolatuk csak 1927 végén szökkent szárba, mikor a fiatal nő csatlakozott a mexikói kultúréletet megteremteni kívánó művészek csoportjához. 1928. augusztusának végén házasodtak össze. Kapcsolatuk kissé olyan volt, mint egy latin szappanopera: bár áthatotta a szenvedély és az egymás iránti rajongás, mégis mind a ketten félreléptek az évek alatt.

Frida a legtöbb félresiklás felett szemet tudott hunyni, azonban mikor Diego a kedvenc húgával csalta meg, fájdalmát nem tudta leplezni. Bő egy évvel a történtek után is dolgozott benne a düh, amelyet vászonra is vetett: ekkor készült el a Csak néhány szúrás című megrázó alkotás.

Azonban a művésznő sem vetette meg az élvezeteket. Több ismert nőhöz és férfihoz is fűzték szerelmi szálak. A szóbeszéd szerint 1939-es párizsi látogatása során összemelegedett a kor híres énekes- és színésznőjével Josephine Bakerrel, de viszonya volt a costa ricai Chevala Vargas énekesnővel is. Frida szívét egy magyar férfi, Muray Miklós is megérintette, akihez még magyar nyelven is írt szerelmeslevelet. Sőt még Lev Trockijjal, a hazájából elüldözött politikussal is összeszűrte a levet, nem sokkal azután, hogy férjével kijárták Trockij és felesége számára a menedékjogot.

Kortársai úgy vallottak Fridáról, hogy akkor élt igazán, hogyha szeretett, és viszontszerették. Diegoval bár viszonya 1940-ben úgy megromlott, hogy végül különváltak utjaik, hosszú ideig nem tudtak meglenni egymás nélkül: 1941-ben ismét összeházasodtak, és folytatták cseppet sem szokványos házaséletüket, amely azonban gyermek híján sosem volt kerek egész.

A Frida Kahlo műveiből rendezett, Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2018. július 5-én, a sajtóbemutató napján. A Frida Kahlo műveiből rendezett, Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2018. július 5-én, a sajtóbemutató napján.

Áhított anyaság

Fridát a testi fájdalmai mellett az nyomorította meg leginkább, hogy a buszbalesete során úgy megsérült a medencéje, hogy teste alkalmatlanná vált arra, hogy egy gyermeket kihordjon. Bár több alkalommal is teherbe esett, azonban a babákat igen korán, három-négyhónapos korukban elveszítette.

A festőnő gyásza és fájdalma megjelent több képén is. A Henry Ford Kórház című alkotáson Frida egy kietlen táj közepén álló kórházi ágyon fekszik meztelenül, véresen, testéből pedig érszerű fonalak lógnak ki, amelyek végén különböző tárgyak és lények találhatók. Az elvesztett gyermek, a törött medence, és egy várandósságot bemutató anatómiai rajz mellett a csiga a kórházi ellátás lassúságára utal, a gépezet az eljárás embertelenségét jeleníti meg, a kék virágot pedig Diegotól kapta.

Több későbbi alkotásán, így csendéleteken is megjelentek a nemiséggel és nőiességgel kapcsolatos jegyek és szimbólumok. Ezek mind-mind sérültek voltak vagy könnyezte, így utaltak Frida soha be nem teljesülő vágyára: az anyaságra.

Ősök nyomában

Az anyasággal kapcsolatos termékenységszimbólumok mellett Frida művészetében hangsúlyosak voltak az ősi, prekolumbián elemek is. Férjével együtt rajongtak az egykor Közép-Amerika területén élt indiánkultúrák iránt. Otthonukban, a Kék Házban – amely ma Frida Kahlo Múzeum - is számos értékes történelmi leletet halmoztak fel, amely ezekből az időszaokból származik.

A dadám és én című festményen a felnőtt Frida látható gyermektesttel ábrázolva, ahogy indiándajkája keblén csüng, és szívja magába az anyatejjel együtt az ősök szellemiségét is képletesen. Míg az Önarcép majmocskával című képen pedig a térségben elterjedt, kis termetű kopasz kutya is megjelenik.

 

Frida, az ikon

Élete utolsó éveiben gerincfájdalmai miatt kerekesszékbe kényszerült. 1953-ban jobb lábát is amputálni kellett. 1954 nyarán tüdőgyulladást kapott, ezután állapota egyre csak romlott. Szervezete végül július 13-án hajnalban feladta a harcot. Halálát a feljegyzések szerint tüdőembólia okozta, azonban egyes feltételezések nem zárják ki az öngyilkosságot sem.

A mexikói festőnő szenvedélyességével, hihetetlen élni akarásával és egyedi művésetével a 20. és 21. századi popkultúra örökzöld ikonjává vált. Megjelenése, festményeinek képi világa és nem utolsó sorban cseppet sem szokványos élete rendezőket, divattervezőket és utcai művészeket is megihletett, és megihlet a mai napig.

Színészek és iparmágnások egyaránt rajongtak érte mind éltében, mind halála után. A pop nagyasszonya, Madonna több műsorában is megidézte Frida szellemét, és 2015-ben Howard Stern műsorában vallott arról, hogy gyermekkora óta rajongott a festőnőért. Ezért nem véletlen, hogy két Frida-kép tulajdonosa: az 1932-es Születésem és az 1938-as Önarckép majommal című alkotások előkelő helyen találhatók meg az énekesnő otthonában.