Most szól:
Vezeti:
2019.09.27 Péntek . 21:25

A könyv, amibe belefeledkezünk – a Petőfi rádió műsorvezetőinek kedvencei

Az olvasás jótékony hatásairól kis túlzással regényt lehetne írni: csökkenti a stresszt, oldja a szorongást, bővíti a szókincset, fejleszti a memóriát és a kreativitást, javítja a koncentrációs képességet, empatikusabbá tesz, szórakoztat, kikapcsol… és még hosszan lehetne folytatni a sort. Olvasni tehát jó és érdemes! - ezt vallják műsorvezetőink is, akik most az Olvasás éjszakája apropóján a kedvenc könyvükről mesélnek.

Boros Csaba, Minek nevezzelek

„Mindig olvasok, még a turnébuszban is! :) Főleg krimiket szeretek olvasni, például Edgar Wallace- és Agatha Christie-történeteket, de a legeslegnagyobb kedvencem ebben a műfajban a Sherlock Holmes-összes, Sir Arthur Conan Doyle detektívregényei. Természetesen megvan mindegyik, és van köztük egy különleges, 1902-es kiadás is. És hogy mi fog meg ezekben a történetekben? Igazság szerint engem már az is felvillanyoz, amikor azt olvasom, hogy ’1887 novemberének egy ködös éjszakáján Londonban...’ :) Szóval Sherlock Holmest ajánlom mindenkinek!”

Majoros Rita, Petőfi összes

David Foenkinostól a Nathalie második élete a kedvenc könyvem. Azért szeretem, mert egy romantikus, szerelmes történet, mégsem az a túl rózsaszín és csöpögős. Megvan a maga iróniája, humora, és ha kell, leránt a földre, mégis el lehet kalandozni benne. A szerelem nem mindig olyan, amilyennek elképzeltük gyerekkorunkban, és a Nagy Ő nem is biztos, hogy úgy néz ki, mint ahogyan megálmodtuk, de pont úgy tökéletes, ahogy van... Lehet, hogy nem elsőre, de másodikra biztosan! :)”

Bikfalvi Tamás, Talpra magyar

„Kedvenc könyv? Nem tudok kedvencet mondani, mert mindent elolvasok, ami csak érdekel. De ha választani lehet, akkor életviteli tanácsadók könyveit olvasom, mert bár lehet, hogy sokan átverésnek gondolják az ilyen alkotásokat, nagyon sokat tanulhat belőlük az ember, és a praktikák alkalmazásával jobbra fordulhat az életünk. Nekem például, amikor megszűnt egy előző munkám, megköszöntem a főnöknek az addigi jó bánásmódot, és hogy ilyen korrekt módon váltunk el. Egyedül én nem szidtam az anyját. Egy hét múlva hívott a főnök, hogy lenne munka a számomra. Csak a pozitív hozzáállás.”

Sipos Dávid Günther, Hétvégén eszembe jutottál

Nagy kedvencem Sven Regenertől a Berlin Blues, amely 1989 Nyugat-Berlinjébe repít vissza. Még áll a fal, a város nyugati fele pedig nem tűnik valami menő helynek (bár én visszautaznék megnézni a saját szememmel). Szóval itt van a kis főhősünk, Herr Lehmann, akiről aztán minden elmondható, csak az nem, hogy egy szerencsecsomag. Rajta keresztül ismerhetjük meg, hogy milyen is volt Nyugat-Berlin, kik és milyenek voltak az ottlakók, és azt, hogy milyen volt egy olyan városban élni, amelyet egy betonfal vett körbe.”

Péczeli Dóri, Hétvége Petőfivel

„Életem könyvei közül a legkedvesebb John Williamstől a Stoner, amiről Tom Hanks (aki szerintem tökéletes William Stoner lenne, ha egyszer megfilmesítenék ezt a történetet) azt mondta, hogy ’ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben’. Szívemből szólt: ez a könyv maga a csoda! Egy csendesen szép történet az átlagosról, a szürke kisemberről, a hétköznapokról. Semmi különös tehát – gondolhatnátok -, de ezt a semmi különöset John Williams képes volt úgy megírni, hogy az zsigerig hatoljon! A sors iróniája, hogy ő nem érhette meg a zajos sikert, regénye csak a halála után húsz évvel vált bestsellerré.”