Most szól:
Vezeti:
2019.10.23 Szerda . 09:11

Dokumentumfilm készült egy rabszolgaként tartott nőről

Rabszolgasors. Az Én vagyok itt! című műsorban Koltay Anna beszélgetett a több, mint 30 díjat nyert filmről, Marisról és a modernkori rabszolgatartásról Tuza-Ritter Bernadett rendezővel és Coll Ágnes emberkereskedelem szakértővel.

Magyarországon több, mint húszezer embert érint a modernkori rabszolgaság. Maris egy közülük, az ő történetén keresztül szembesülünk azzal, hogy a rabszolgatartás sajnos napjainkban  is létezik. Maris, egy ötvenes évei elején járó nő, aki egy budapesti család rabszolgája, csicskája. Napközben a ház körüli munkákat kell elvégeznie, éjjel pedig egy gyárban robotol. A ház körüli munkáért fizetést nem kap, a gyárban kapott pénzét pedig a család elveszi. Fogvatartóitól csak a munka miatt lehet távol, maradékokon él, gyakran meg is verik.  Gyerekei nem is tudnak róla, hogy milyen súlyos helyzetben él, nem akarja, hogy aggódjanak miatta. Nem panaszkodik, szégyelli helyzetét. Legkisebb gyermeke pedig inkább a gyermekotthont válaszotta a csicska-élet helyett.

Tuza-Ritter Bernadett elsőfilmes rendező egy véletlen folytán ismerte meg a családot. Egyszer hallotta Etát dicsekedni, hogy nem dolgozik, rabszolgái vannak; az egyik rabszolga volt Maris, akinek az arcát látva biztos volt benne, hogy vele szeretne forgatni. Eleinte más filmet tervezett és előtte is csak fokozatosan bontakozott ki, hogy milyen súlyos esetet talált. Megkérte a családot hadd forgasson náluk néhány napot, majd ahogy megismerte Maris történetét. Kérte a családot, hogy hadd folytathassa a filmezést. Mivel másik filmet tervezett, de mindenképpen azzal a vizuális elképzeléssel érkezett, hogy Maris arcán kívül másét nem mutatja meg,  és a család pénzt kért, így a fogvatartókat nem zavarta a folytatás és született köztük egy kölcsönös érdeken alapuló szerződés. Nem mellesleg, sajnos nekik  ez természetes és nem is érzik embertelen cselekedeteik súlyosságát Marissal szemben.

Bernadett a  történetéből nap, mint nap látta, hogy mennyire tragikus  ami az asszonnyal  történt, de maga a fogalom, hogy mivel áll szemben, csak később tudatosult benne, amikor az utómunka során szakértőkkel beszélgettek.

Maris az elején egy jobb ígéret reményében került a házhoz és egy hosszú manipulációs folyamatnak köszönhetően ragadt bele ebbe a helyzetbe. Egy  idő után már  el is hitte, hogy neki innen nincs kiút és nem is boldogulna egyedül. Ilyen nyomás és félelemben tartás  alatt olyan pszichés állapotba került, hogy 10 év elteltével valóban biztos volt benne, hogy ő ebből nem tud kitörni.

Maris története szerencsére Bernadett érkezésével szépen lassan jó fordulatot vett, apró lépésenként megnyílt a rendező előtt  már megfigyelőből ő lett az, akitől Maris mindig visszacsatolás, megerősítést  várt, hogy mi a jó és mi a rossz.  A másfél éves forgatás alatt ez a kapcsolat olyan bizalmassá vált, hogy Maris el is árulta, hogy régóta szökést tervez. Segítséggel ez sikerült is, először egy átmeneti otthonba került, azóta pedig boldogan él a családjával. A filmbemutatóra is elment, ahol mindenkit meghatott a története, és ahogy  a végén megújultan mosolygott  a színpadon. Marisnak nem volt annyira nehéz ennyi év után visszailleszkedni a normál hétköznapokba, hiszen oly régóta várta a szabadságot. Boldogsággal tölti el, hogy maga dönthet a dolgairól, munkájáért fizetést kap és saját dolgai is lehetnek. Bernadettnek büszkén mutatta még a metrójegyét is.  Öröm és boldogság számára szabadnak lenni, dolgozni, hogy megtarthatja a fizetését, hogy megdicsérik, hogy nem kell félnie, hogy időben hazaér-e. Büszkén mutatta metrójegyét és kulcsait is.

Dr. Coll Ágnes emberkereskedelem szakértő elmondta, hogy  a Baptista Szeretetszolgálat az elmúlt 15 évben egy komplex segítő programot épített fel. Együttműködnek a rendőrséggel is. Az ország különböző pontjain védett házakat hoztak létre, ahol el tudják bújtatni az áldozatokat. A már biztonságban lévő emberek egy rehabilitációs programban vehetnek részt, szakemberek segítenek feldolgozni a történteket és visszailleszkedni a hétköznapi kerékvágásba. Tanulásban és munkakeresésben is támogatják őket és fokozatosan felzárkóztatják és felkészítik az áldozatokat egy önálló, önfenntartó életre.

Ágnes elmondta, hogy  ez a jelenség a feudális örökségből fakad, hiszen száz éve még törvény is volt arról, hogy egy cselédet fizikailag is lehet bántalmazni.  Nehéz a társadalomban megváltoztatni ezt a felfogást, hogy igenis mindenkinek joga van,  hogy szabadon élhessen és nem normális dolog másoknak alávetett módon élni.

Elmondta, hogy sajnos vannak olyan kistelepülések, ahol 50-100 rabszolgát is dolgoztatnak. Ha bárki  segítségre szorul, vagy találkozik gyanús esettel, akár a szomszédjában lát hasonlót, ne menjen el az eset előtt és jelentse.

Non-stop krízisvonal: 06- 80 205 520