Most szól:
Vezeti:
×

A maszkhordási szokások kigúnyolásával kezdődött a járvány kezdetén - most pedig a betegek vagy a betegségen átesettek az áldozatai. Miért szégyenítenek meg olyanokat, akik szabályosan hordanak maszkot - vagy olyanokat akik elkapták a COVID vírust? És mit tehetünk, ha ez a viselkedés elhatalmasodik a környezetünkben? Gondolkodjunk együtt Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal az Én Vagyok Itt!-ben! Ma este 21.05, M2 Petőfi Tv!

"Nézd, de béna, hogy még az utcán is maszkban van!" vagy "Nézd, de fura, hogy két maszkot visel!" A megszégyenítés ilyen megjegyzések formájában indult el márciusban. Ma már neve is van: virus-shaming, azaz vírus-zaklatás. És a formája is durvább...


Fotó: Cottonbro, Pexels

"Nnaa, persze. Biztos nem hordott maszkot!" vagy " Ja, mert lement bulizni, mert ennyi esze van!"  Ahogy a járvány előrehaladtával a maszkviselés megszokottá vált, az epés megjegyzések nem tűntek el - csak átalakultak. Konkrétan durvábbak - és azok lettek az elszenvedő alanyai, akik érintettek: megfertőződtek a  vírussal, vagy  hozzátartozójuk kapta el. Mintha nem lenne elég nehéz nekik enélkül is...


Fotó: Cottonbro, Pexels

Különösen vezélyes és bántó mindez ha nem egy felnőtt, hanem egy gyerek vagy kamasz a megjegyzések céltáblája. És ha rendszeresen, több embertől kapja őket nap mint nap a közösségben, amelyben napjait tölti. Mondjuk az iskolában.


fotó: Julia M Cameron, Pexels

Miért jelenik meg ez a típusú kirekesztő viselkedésminta? A szociálpszichológia szemszögéből nézve a képlet megoldása egyszerű. A megszégyenítés a kirekesztés egyszerű eszköze - a kirekesztés pedig primér viselkedésmintákra vezethető vissza, melyek megfigyelhetőek az állatvilágban is.


fotó: Ivars, Pexels

Evolúciós parancs, hogy  a nyáj vészhelyzetben összezárjon, kirekesztve minden egyedet, amely más vagy gyanús - hogy a nyáj egésze túléljen. De a 21. századi modern emberi társadalmakban valóban szolgálhatja a közösség túlélését a betegek megszégyenítése? A válasz egyértelműen : NEM. De akkor miért figyelhető meg a jelenség? És mit tehetünk ellene?

Nézzük mindezt a közösség helyett az egyén szemszögéből!  A pszichológus szerint a  gúnyos megjegyzések céltáblájává váló diákokban tartós sérüléseket okokzhat a vírus-zaklatás - és mindenképpen meg kell állítani a viselkedés elterjedését.


Fotó: August de Richelieu, Pexsels

Mit tehetnek a barátok, a szülők és a tanárok? És mit tehetünk mi magunk, mielőtt kicsúszna a szánkon egy-egy ilyen megjegyzés? Sokszor mondasz olyat másokra, amit nem szeretnél másoktól magadra hallani?


Fotó: Cottonbro, Pexels

Gondolkodjunk együtt ma este Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal az Én Vagyok itt!-ben! 21.05, M2 Petőfi Tv!

További témáink még: Búcsúzik Daniel Craig, de ki lehet az utódja? - James Bond új megformálója után nyomozunk. Buboréksrác és buboréklány kalandjai a városban – Vajon fel tudnak szállni a villamosra? Kiderül az Audiopoeta új, Komfortzóna című klipjéből! Fagyi, lekvár és mufifn is készülhet belőle – Itt a sütőtök szezon! Riporterünk fakanalat ragadott a konyhában.

 

 

címlapfotó: Cottonbro, Pexels