A divat az önkifejezés egyik legjobb eszköze. Tükrözheti a hangulatunkat, státusszimbólumként szolgál, önbizalmat ad és a pozitív első benyomás szempontjából egyfajta befolyásoló ereje is van. Az öltözködés által lehet valaki nagyon egyedi, de követheti a mainstream trendeket is. 2021-ben fontos kérdés, hogy slow fashion vagy fast fashion – különösen, ha egy olyan iparról beszélünk, amely a világon az egyik legkörnyezetszennyezőbb...Erről beszélget az M2 Petőfi TV Ez így OK?! című műsorának legfrissebb adásában Szentesi Réka (társadalomtörténész, divatkutató) és Schreiter Lilla (stylist). Ez így OK?! - M2 Petőfi TV, kedd, 21.35!

#100 MILLIÁRD RUHADARAB

A divat egyik jellegzetessége, hogy rengeteg opciót kínál a személyiség kifejezésére. Nem csupán a 21. századi ember számára fontos, mit vesz fel - már a középkorban (és azelőtt) sem volt mindegy, milyen öltözékben jelentek meg az akkori társadalmak tagjai. A divatnak egyszerűen jelzésértéke van. Régebben talán az különült el élesebben a mához képest, hogy anno a magasabb társadalmi rétegek - nemesek, arisztokraták - engedhették meg maguknak a stílusos ruházatot és kiegészítőket, a drágább anyagokat, a divat tehát az ő privilégiumuknak számított. Ma már sokkal szélesebb körben elérhetők a minőségi darabok is, de mikortól mondhatjuk, hogy a divat mindenkié?

“A régi nemesi textíliák a gépiesítés korszaka előtt kézzel készültek. Ezért is volt olyan elérhetetlen sok réteg számára. A változást az első, illetve a második ipari forradalom hozta meg (az 1700-as években, a második pedig az 1900-as évek közepén), amikor elindult a tömegesebb gyártás” - mondja Szentesi Réka.

#AZ ELSŐ INFLUENSZER

Manapság az emberek trendeket követnek, de léteznek olyan divatdiktátorok, akik ha felvesznek egy-egy ruhadarabot, másnap már a fél világ arra vágyik. 2021-ben az Instagramnak és úgy összességében a közösségi médiának hála az influenszerek is belehelyezkedtek ebbe a stílusvezér szerepbe - de vajon ki volt az első olyan “divatpápa”, akit követett a nép?

“Én XIV. Lajost szoktam felhozni példaként, mint a barokk sztárját. Ő nagyon támogatta a francia selyemipart, ez a saját és udvartartásának öltözködésében is tükröződött” - kezdi Szentesi Réka, majd Schreiter Lilla hozzáteszi, régen valóban az uralkodók számítottak influenszereknek.

“A királyokat figyelte, követte mindenki, hiszen az emberek felnéztek rájuk, előkelőségek voltak. Régen nem influenszereknek hívták a gazdagabbakat, akik megengedhették maguknak a divatos, stílusos megjelenést, de a recept nagyjából ugyanaz volt, mint ma, csak most nyilván eggyel modernebb a köntös.”

 #AZ A DIVATOS, AMIT A TÖBBSÉG ANNAK TART?

A divat által a lelkünk is felöltözik, hiszen a stílusunk a személyiségünk kifejezése. Viszont nem mindig divat az, amit sokan hordanak. Lilla szerint a többség nem is igazán van tisztában a saját stílusával.

“Sokan ugyanolyan ruhákban járnak, mert nem tudják igazán, mi állna jól nekik, nincs egyéniségük. Én azt szoktam mondani, hogy be lehet építeni az új trendeket, de mindig érdemes a saját stílusunkra formálni ezeket” - magyarázza a stylist.

Réka szerint ehhez azonban nagy bátorság és önismeret szükséges, amellyel nem sokan rendelkeznek. “Azt látom, hogy sokszor nem a valós énünknek vásárolunk, hanem egy vagányabb, szexibb énnek, akik lenni szeretnénk. Ezért megveszünk olyan darabokat, amiket a próbababákon látunk, a kirakatokban vagy a modelleken, a végén pedig ott állunk egy gardróbnyi ruhával, még sincs egy olyan göncünk, amit szívesen felvennénk” - hangsúlyozza a divatkutató.

#VÁSÁRLÁS, MINT TERÁPIA

A globális adatok alapján sokkal több ruhát vásárolunk, mint amennyire szükségünk lenne. A shoppingolás mára egy külön program és jutalomjáték lett, akár jó a hangulatunk, akár rossz, sokszor a fast fashion üzletekben vigasztalódunk egy-egy nehéz nap vagy hét után. Ez a tevékenység tehát egyfajta terápia.

“A vásárlás élménye boldogsághormonokat szabadít fel. A fast fashion gyakorlatilag mindenki számára elérhető, ezért több cuccot is be tudunk szerezni. A ruháinkhoz való kapcsolat egy érzelmi viszony - ez a kapcsolat közted és a világ között” - mondja Réka.

#FAST FASHION VAGY SLOW FASHION?

A fast fashion sokkal szélesebb réteg számára elérhető. De mi a helyzet a minőségi kérdésekkel?

“Szerintem az anyagi része igaz olyan szempontból, hogy míg egy fast fashion boltban megveszel 10 pólót, addig a designernél egyet, viszont az az egy tovább kiszolgál, mint a fast fashionös 10 darab. Az is slow fashion, hogy nem három pólót veszek meg egyébként, hanem csak egyet” - fejti ki Réka a véleményét. Lilla szerint pedig egy kapszula gardróbra lenne szüksége mindenkinek.

“Úgy gondolom, ki kell alakítani egy alap gardróbot, olyan darabokból, amelyek jól kombinálhatók, esetleg drágábbak, minőségibbek és klasszikusak. Már a designerek is ráálltak az igazán időtálló darabokra. Sajnos a fast fashion minősége sokkal rosszabb, és ez hosszútávon bosszantóbb” - teszi hozzá a stylist.

Hogy ez mennyi önuralmat és megfontoltságot igényel, az egy más kérdés - amire az Ez így OK?! adásában szintén választ kapunk.

Ez így OK?! - M2 Petőfi TV, kedd, 21:35.