Most szól:
Vezeti:
2022.05.21. Szombat 15:45

Hallgasd velünk! – Heti zenei friss (2022.05.20.)

Mai válogatásunkban található ausztrál DJ-producer (Flume), svéd popénekesnő (Lykke Li), angol énekes-dalszerző (SOAK), szintén angol szupersztár (Harry Styles) és amerikai roots rock zenekar. Az albumok a lemezcímekre kattintva meghallgathatók.

Flume – Palaces (Future Classic)

Harley Edward Streten vagyis Flume az egyik, ha nem a legnépszerűbb ausztrál DJ. 2011-ben, mindössze 19 évesen jelentette meg első kislemezét, és az évek során olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Vince Staples, Chet Faker, Andrew Wyatt, Tove Lo, a London Grammar, Toro Y Moi, a Little Dragon és Beck. Első, cím nélküli albuma tíz éve jelent meg, a 2016-os, Skin címre hallgató folytatás pedig már az egész világon befuttatta a nevét. A 2020-ban egy Grammy-díjat is bezsebelő Flume harmadik, Palaces címre hallgató nagylemezén a tőle megszokott future bass-es, helyenként kísérletező electro-popot kapjuk. Az egyik közreműködő a korábban a Chairliftből ismert bájos énekesnő, Caroline Polachek, a legnagyobb név viszont vitathatatlanul Damon Albarn, akinek Flume a címadó- és egyben zárószámban nyekergeti szét a hangját.

Lykke Li – Eyeye (PIAS)

I, I follow, I follow you…”, szól Lykke Li legnagyobb slágere – ezt a dalt talán még azok is ismerik, akik az elmúlt tíz évet egy atombunkerben töltötték. A Li Lykke Timotej Zachrisson néven anyakönyvezett svéd dalszerző-énekesnő-modell már 2008-as keltezésű első lemezével, a Youth Novelsszel komoly port vert fel, aztán a három évvel későbbi Wounded Rhymes hallatán már lényegében az egész világ leborult előtte (az I Follow Rivers is ezen található). A 2014-es I Never Learn és a négy évvel későbbi So Sad So Sexy is remek fogadtatásban részesült, most pedig újabb négy év elteltével megkapjuk az ötödik lemezt, Eyeye címmel. Producerként visszatér az első három albumot jegyző és amúgy a Peter Bjorn And Johnból ismert Björn Yttling, és a 36 éves művésznő szerint ismét egyszerre szomorú és szexi dalokat kapunk, meglehetősen lassú tempóban. Mind a nyolc trackhez tartozik videoklip, melyek tulajdonképpen egy komplett rövidfilmmé állnak össze.

SOAK – If I Never Know You Like This Again (Rough Trade)

A Bridie Monds-Watson néven született SOAK a ’SOul’ az ’And’ és a ’folK’ szavakból rakta össze művésznevét. A most 26 éves észak-ír énekes-dalszerző 2015-ös bemutatkozó albuma, a Before We Forgot How To Dream rögtön egy Mercury-jelölésig jutott, a négy évvel későbbi Grim Town, rajta a Knock Me Off My Feet című csúcsdallal meg még jobbra sikeredett. A harmadik lemez mindig nagyon fontos állomás egy életműben, és a ma kiadott If I Never Know You Like This Again szerencsére tartja a szintet. „Ez az album mutatja meg a legjobban, hogy pontosan ki vagyok. Olyan volt a dalszerzés, mint a lottósorsolás: a gömbben a kis labdák az életem különböző eseményeit tartalmazták, és nekem csak választanom kellett közülük. Amelyiket kihúztam, arról írtam egy dalt. Valahogy így állt össze a lemez”, nyilatkozta SOAK. A Popmatters kritikusa szerint ez egy nyári lemez, de egy olyan nyáré, amikor azért az eső is esik rendesen.

Harry Styles – Harry’s House (Columbia / Sony)

Justin Timberlake és Robbie Williams korábban már bebizonyította, hogy a fiúcsapatos múlt ellenére is lehet nagyon sikeres szólókarriert felépíteni. Az ő nyomdokukban halad Harry Styles, akit a One Direction nevű együttesből ismerhettünk meg. A jelenleg 28 éves angol énekes a zenekar 2016-os feloszlása után jelentette meg első, cím nélküli szólólemezét, mely kifejezetten erős dalokat tartalmazott, sok esetben a hetvenes évekbeli szoft-rock előadók stílusában. A 2019-es, később egy Grammyt is begyűjtő Fine Line-on talán kicsit több volt a soulos, funkos hatás, és a siker akkor sem maradt el. Styles időközben színészként is debütált: szerepelt a Dunkirkben, illetve hamarosan látható lesz egy pszicho-thrillerben, Olivia Wilde rendezésében. De a lényeg persze az új album: a Harry’s House sikeresen nő fel elődeihez. A cím elvileg utalás egy ugyanilyen című Joni Mitchell dalra, John Mayer két számban is gitározik, a húzódal pedig az As It Was, mely az óceán minkét partján number one lett. Július 13-án koncert az Arénában, és mondunk még egy okot, hogy miért lenne kár kihagyni: az előzenekar a Wolf Alice lesz.

Train – AM Gold (Columbia / Sony)

Közel harminc éve már, hogy megalakult a Pat Monahan vezette Train a kaliforniai San Franciscóban. A felénk valamivel kevésbé ismert zenekar nagyon népszerű az USA-ban, műfajilag pedig a roots rock skatulyába sorolható – blues, country és folk alapú rockzenéről van szó, melynek saját kategóriája is van a Grammyn. A Train több albuma is bejutott az amerikai és a brit top 10-be egyaránt, akárcsak olyan slágereik, mint a Drops Of Jupiter, a Hey, Soul Sister vagy a Drive By. Az alapító tagok körül már régóta csak Monahan szerepel a lineupban, a mostani felállás zenészei csak a 2010-es években csatlakoztak. A ma megjelent AM Gold immáron a Train kilencedik lemeze, és egy ötéves albumcsendet szakít meg. Vannak női vendégek: a Cleopatrában a mexikói popsztár, Sofía Reyes, míg a Turn The Radio Up című számban Jewel vendégeskedik – utóbbi együtt is fog turnézni velük. A lemezcímet a menedzserük egyik beszólása ihlette: szerinte az albumon csupa középhullámú sláger szerepel. Ez annyira megtetszett a zenészeknek, hogy még írtak egy címadó dalt a többi mellé.